Herpes simplex

A herpes simplex egy, a szájat és a genitáliákat érintő vírusfertőzés. A vírusra – a bárányhimlő vírushoz hasonlóan – jellemző a hordozás, azaz aki egyszer megkapta a fertőzést, annak a szervezetében a vírus „alvó” állapotban élet hosszan megmarad, majd időnként reaktiválódik és tüneteket okoz. Ezt a reaktiválódást kiválthatja napsütés, láz, menstruáció, stressz, valamilyen más megbetegedés vagy gyógyszer, különösen azok, amelyek az immunrendszer gyengítik. A vírus az első fertőzés után az idegpályák mentén az idegrendszer un. ganglion sejtjeibe jut, és ott rejtőzködik. A vírus ellen a szervezet antitesteket képez, ezért kétszer ugyanazt a vírust nem lehet megkapni, de ezek az antitestek sajnos nem akadályozzák meg a vírus reaktiválódását.

Kétféle herpes simplex törzset ismerünk, amelyek a szervezet különböző helyein okoznak tüneteket.

Herpes simplex vírus 1 típus (HSV-1)

A HSV-1 fertőzés helye az ajkak, száj esetleg az arc. Az első fertőzés rendszerint gyermekkorban történik, a felnőttek 30-90%-a HSV-1 ellenes antitesttel rendelkezik, vagyis átesett már ilyen infekción. A betegség megjelenhet a száj belsejében is, megbetegítheti a szemet (a kötőhártyát vagy a szaruhártyát) és ritkán az agyhártyák és az agyvelő gyulladását is diagnosztizálják. A HSV-1 fertőzés tünetei az élet folyamán ismétlődhetnek. A vírus a nyállal terjed, és így jelenhetnek meg a hólyagos kiütések például az egészségügyi dolgozók ujjain, akik fertőzött nyállal kerülnek érintkezésbe.

Herpes simplex vírus 2 típus (HSV-2)

Szexuális úton terjedő vírus, amely a genitáliákon okoz hólyagokat vagy fekélyeket. Érdekes, hogy annak ellenére, hogy a felnőttek 30%-ban HSV-2 elleni antitesteket lehet kimutatni, nem mindenki számol be megbetegedésről, tehát tünetmentesen is át lehet a betegségen esni. A HSV-2 megbetegedés az életben többször is előfordul, van olyan, akinél évente 2-3 alkalommal is megjelennek a tünetek.

A HSV-2 fertőzés a magzatokat is megbetegítheti, és fejlődési rendellenességet okozhat. Az újonnan fertőzött anya újszülöttje is megbetegedhet, különösen akkor, ha hüvelyi úton születik, ezért ilyen esetben császármetszést szoktak végezni. Reaktiválódó fertőzés esetén az újszülöttek megbetegedésének esélye sokkal kisebb. Megfelelő tünetek esetén az újszülöttkori HSV fertőzésre sajnos azonban akkor is gondolni kell, ha az anyánál a betegségre utaló semmilyen jel nincs.

A HSV fertőzés a szájban, ajkakon, a fogínyen vagy a genitáliákon megjelenő fájdalmas hólyagok és kis fekélyek alakjában jelenik meg. Ezek a hólyagok összefolyhatnak, kifakadhatnak, nedveznek, majd néhány nap múlva pörkösödnek, és a pörk lehullása után rendszerint nyomtalanul gyógyulnak. A betegséget kísérheti a nyirokcsomók megnagyobbodása az adott régióban, és ritkán, de láz is jelentkezhet. A hólyagok megjelenése előtt prodromális tünetek is gyakran jelentkeznek, zsibbadás, bizsergés vagy fájdalom, ezek a tünetek néhány órával esetleg nappal előzhetik meg a hólyagok kialakulását.

A betegség általában már ránézésre is diagnosztizálható, ennél többre (vérvizsgálatra vagy vírustenyésztésre) csak ritkán van szükség. Kezelés sem szükséges minden esetben, de súlyos, ismétlődő, vagy hosszan tartó betegség esetén hatásos antivirális szerek állnak rendelkezésre. Az ajkakon megjelenő HSV ellen lokálisan alkalmazható krémek, szájrúzs, a súlyosabb megbetegedésre tabletták vagy injekció is adható. Nagyon gyakran kiújuló HSV fertőzés esetén ezeket a gyógyszereket tartósan, megelőzésre is lehet adni. A gyógyszerek nem gyógyítják meg a betegséget, mert a vírus az idegsejtekben továbbra is ott lapul, de csökkentik a betegség tartamát és a tünetek súlyosságát, valamint a vírusok szaporodását.

A betegség tünetei 7-10 napon belül rendszerint elmúlnak, csak a valamilyen okból immunhiányban szenvedőknél tart tovább. A fertőzésnek szövődményei is lehetnek, például tüdőgyulladás, agyvelő- és agyhártyagyulladás, a szem megbetegedése vagy kiterjedt, a bőr nagy területére lokalizálódó hólyagok. Ezek a szövődmények elsősorban az immunrendszer gyengébb működése esetén lépnek fel, például újszülötteknél, daganatos betegeknél vagy citosztatikummal kezelteknél.

A HSV fertőzést nehéz megelőzni, mert sokszor olyanok terjesztik, akiknek nincsenek, vagy alig vannak tüneteik. A hólyagokkal való közvetlen érintkezést kerülni kell, vonatkozik ez elsősorban a genitális herpeszre. Különösen óvatosnak kell lenni a hólyagok fennállása alatt az újszülöttekkel, daganatos betegekkel, ekcémásokkal. Ez utóbbiaknál a HSV fertőzés az un. ekcéma herpetikumot okozhatja, amikor a kiütések az ekcémás területekre terjednek ki, és súlyos tüneteket okoznak. A HSV elleni védőoltás kifejlesztés alatt áll.