DIABÉTESZ GYERMEKKORBAN
Prof. Dr. Barkai László
BAZ Megyei Kórház, Velkey László
Gyermekegészségügyi Központ
Világszerte észlelhető a diabetes mellitusban szenvedő gyermekek számának növekedése. A T1DM egyre gyakoribb gyerek- és serdülőkorban, és sajnálatos módon leginkább az 5 év alattiakban.
A T2DM megjelenése is előretolódott a 18 év alatti életkorra, ez bizonyos etnikumi csoportoknál még feltűnőbb.
Az 1. ábrán a különböző diabétesz forÂmák legújabb besorolását látjuk, az újonÂnan felfedezett, egyébként ritka, moÂnogénes formák feltüntetésével együtt (ezek ritkák, egy részük nem is inÂzuÂlinnal kezelendő.
A T2DM rizikófaktorai ismertek: obeÂsitas, mozgásszegény életmód, genetikai, etnikai tényezők, pubertás, inzulinrezisztencia jelei. A praenatalis fejlődés teÂkintetében az intrauterin disztrófia, postnatalisan pedig a korai adipositas vezet a béta-sejtek kezdeti hiperszekréÂciójához, majd kimerüléséhez.
A T1DM prediktív, genetikai, immunológiai és anyagcsere-markerek segítségével történő szűrése elméletileg lehetséges, 95%-os eséllyel megjósolható a
T1DM 5 éven belüli megjelenése: Ennek azonban nincs gyakorlati jelentősége, és etikai megfontolásokba is ütközik, hiszen megelőzésre nincs lehetőségünk. Ilyen vizsgálatok csak tudományos célból történnek. Ezzel szemben a T2DM az ismert rizikófaktorok alapján kockázatfelméréssel (OGTT - orális glükózÂtolerancia-teszt) populáció szinten is szűrhető. Ennek gyakorlati jelentősége van a mindennapokban, hiszen megfelelő diétával, életmód-változtatással megelőzhető, illetve késleltethető kialakulása. A prevencióban az életmódbeli és étrendi változtatás kétszer hatékonyabbnak bizonyult, mint önmagában a metformin-kezelés.
A T1DM felismerése a klinikai tünetek alapján lehetséges: polyuria, polydipsia, polyphagia („három p”), fogyás, glycosuria, ketonuria, hyperpnoe, komatózus állapot esetén gondoljunk rá. DiagnóziÂsa a 11,1 mmol/l-t meghaladó hyperÂglyÂkaemia. Sajnos a diebéteszes gyermekek 1/3-a csak a ketoacidosis állapotában kerül felismerésre, és minél kisebb a gyermek, erre annál nagyobb esélye van, de még diabeteszes pseudoperitonitis is előfordul. A korábbi tanításokkal ellentétben T2DM-es beteg is kerülhet ketoacidosis állapotába 5-25%-ban.
A kezelés során cél: a normális életmód, fiziológiás növekedés és fejlődés biztosítása, a testi, szellemi, pszichés jóÂlét biztosítása mellett az anyagcsere-Âkisiklások elkerülése, a szövődmények késleltetése, amely diabetológus által bizÂtosított szoros gondozást igényel.
Mindkét diabétesz forma kezeléÂséÂben, gondozásában jelentős szerep jut
a megfelelő étrendnek, fizikai aktvitásnak és edukációnak. Míg a T1DM-ben az inzulin nélkülözhetetlen, addig T2DM-ben ez a csak az étrenddel, mozgással, esetleg metforminnal sem kontrollálható esetekben jön szóba.
Az inzulinkezelésnek különböző sémái vannak, amelyek célja a fiziológiás inzulinszintekhez közelítő állapot létÂrehozása. Ez intenzív inzulinkezeléssel köÂzelíthető meg a leginkább, ahol igyekeznek egy alap-inzulinszintet létrehozni, és az étkezésekhez kapcsolódóan rövid hatású bólusokat is kap a beteg. Erre legkevésbé a hagyományos inzulinok alkalmasak, jobbak az analógok, még jobb eredmény érhető el a hordozható inzulinpumpákkal.
A vércukormérővel történő vércukor-ellenőrzésnél modernebb a hordozható szövetiglükóz-monitorozás, de csak nagyon szűk körben érhető el. A jövő a „mesterséges pancreas" koncepció keretében az inzulinpumpa és a szövetiÂglükóz-monitor megfelelő algoritmussal történő összekötése, amely a beÂteÂgek életét jelentősen megkönnyítené
és ideálisabb anyagcserekontrollt tenne lehetővé.
A szénhidrát-anyagcsere hosszú távú kontrollja a HbA1c mérésével lehetséges.
Míg T2DM-ben normális vércukorértékekre, addig T1DM-ben a hypoglykaeÂmia nagyobb veszélye miatt csak optimális vércukorértékekre törekszünk (ez valamivel magasabb, mint T2DM-ben). A normoglykaemia elérésének korlátja kisgyermekkorban a fokozott hypoglykaemia-hajlam és a központi idegrendszer sérülékenysége, serdülőkorban a csökkent inzulinérzékenység, a „non-compliance” és az elhízás.
A diabéteszes gyermekek kezelése és gondozása Magyarországon 29, ÂMagyar Diabétesz Társaság által akkreditált, mulÂtiÂdiszciplináris teamet működtető, gyermek-diabéteszcentrumban történik.
Az alapellátás legfontosabb szereÂpét a pszichoszociális kockázati tényezők felismerésében határozta meg az előadó. Különösen a viselkedési és beilleszÂkedési zavarok, továbbá a családi krízishelyzetek nehezítik meg a jó vércukorkontrollt és a compliance-t.
REF.: DR. STUNYA EDINA
2023. május 4-7. között kerül megrendezésre a HGYE Kávészünet konferenciája, Siófokon.