1. Főoldal
2. Hírvivő
3. Hogyan legyen tíz-húsz év múlva

Hogyan legyen tíz-húsz év múlva

Milyen gyermek-alapellátást szeretnénk öt, tíz, húsz év múlva?

Vezetőségi megbeszélés, Mártély, 2018

Vezetőségünk évről évre áttekinti az egyesület szakmai céljainak érvényesülését, értékeljük munkánk eredményességét. Körüljárunk jelenségeket, érveket ütköztetünk, keressük az előrevivő válaszokat. A megbeszélésre a Hódmezővásárhely melletti Mártélyon került sor június első hétvégéjén.
Kulcskérdés az utánpótlás, a szakma presztízsének javítása, időszerű volna a szakmai kompetenciák, a szakdolgozók szerepének megújítása, a licencek helyzete, a praxisközösség helye a gyermekek ellátásában.

Bővülő és átalakuló kompetenciák

A gyermek-alapellátás elismertségének, a szakterület vonzerejének, az utánpótlás biztosításának, a hatékony gyermekegészségügyi ellátásnak feltétele kompetenciakörünk korszerűsítése. Ez együtt jár bizonyos szakellátói tevékenységek átvételével, illetve azzal, hogy orvosi jártasságot nem feltétlenül igénylő feladatokat szakdolgozói szintre delegáljunk.
Nem orvos munkatársak, speciális, gyer­mekekre szakosodott gyógytorná­szok, dietetikusok s más szakemberek kom­petenciakörének bővítésével ugya­n­is
a jelenleginél hatékonyabb gyermek-alap­ellátást lehetne biztosítani. Át kell gondolni a primer prevenciós szakápoló képzésének lehetőségét, de a kor kihívásainak megfelelően újra meg kell fogalmaznunk a védőnőkkel való együttműködés módját is.
Kiállunk amellett, hogy minden gyermek alapellátását irányítsa gyermekorvos, hisz nem kaphat valaki pusztán lakhelye miatt alacsonyabb szintű ellátást.
A licencek adott diagnosztikus, terápiás vagy interdiszciplináris területen biztosítanának magasabb hatáskört (és ennek megfelelő többletjuttatást) a licencvizsgát tett gyermekorvosnak. Vonzó lehetőség mellett ez szakmai kihívást is nyújtva csökkentheti a járóbeteg-rendelések leterheltségét, várólistáinak hosszát.
Mindezen változások természetesen érintik a rendelő infrastruktúráját is, az ezekre vonatkozó előírásokat ennek meg­felelően újra át kell gondolni.

Módszertani központ

Évtizedek óta érezzük a gyermek-alapellátás szakmai irányításában tényleges szerepet játszó módszertani központ hiányából adódó súlyos hátrányokat. Egy ilyen intézmény többek között képes lenne az együttműködésre más szakmák módszertani központjaival, az oktató házi gyermekorvosi hálózat számára módszertani ajánlásokat bocsáthatna ki, koordinálhatná a házi gyermekorvoslás fejlesztését.

Utánpótlás

A szakorvosképzés során a gyermek-alapellátásnak mind szakmailag, mind a munkakörülményeket, finanszírozást tekintve versenyképes alternatívának kell lennie. Ennek érdekében már a medikusoknak is meg kellene ismerniük a területi gyermekorvosi munkát, a posztgraduális képzés során pedig ténylegesen is a körzetben kellene megszerezni az alapellátási gyakorlatot. Kulcsfeltétele ennek az akkreditált házi gyermekorvosi oktatóhálózat mielőbbi életre hívása.
Ellátóhálózat
A házi gyermekorvosi praxisok hosszú ideje eladhatatlanok, a betölthetetlen körzeteket vagy vegyes praxissá alakítják, vagy összevonják egy még működő gyermekpraxissal. Amennyiben nem történik kedvező fordulat, mind nagyobb területeken lesz megoldatlan a gyermekorvosi alapellátás, illetve elkerülhetetlenül megemelkedik a praxisba tartozók átlaglétszáma.
Elkerülhetetlen tehát a praxisok pénzügyi, illetve humán erőforrás területén történő megerősítése, a feladatkörök racionalizálása, a rugalmasabb rendelési formák megjelenése, a versenyképes bérek biztosítása, a praxismenedzsment, illetve a praxisjogvásárlás gondjainak megoldása.

Praxisközösség

A gazdaságilag önálló praxisok közössége lehetőséget ad a méretgazdaságosság alapján újabb szakdolgozók alkalmazására, praxisjog nélküli gyermekorvos felvételére, de költségigényes vizsgálati vagy terápiás eszközök gazdaságos működtetésére vagy a helyettesítési gondok enyhítésére is, a vállalkozások függetlenségének megtartása mellett.

Az önkormányzatok szerepe

A duális finanszírozás során az önkormányzatok szerepvállalása nagyon sokszínű: vannak, akik elkötelezettebbek, s erőforrásuk is több lehetőséget nyújt az alapellátás színvonalának emelésére, s van, ahol nem ez a helyzet. Ezért sürgetjük a feladatkörök normatív meghatározását, az önkormányzat és az orvos számára is átlátható, tiszta viszonyok megteremtését.
Ugyancsak fontos, hogy az önkormányzat rendelkezzen forrásokkal a meg­üresedett, de határidőig értékesíteni nem sikerült praxisok esetében a házi gyer­mekorvosi ellátás fenntartásának biztosítására, akár egy erre irányuló alap lét­rehozásával.
2017-ben már kértük az államtitkárságtól, hogy a betöltetlen gyermekpraxisok vegyes praxissá alakításának elkerülése érdekében vezessenek be ötéves moratóriumot, remélve, hogy ennyi idő alatt sikerül az utánpótlás kérdését rendezni.
Az iparűzési adó alóli felmentés 20 milliós felső korlátjának emelésére már korábban is tettünk javaslatot, ezt most ismételten megerősítjük.

Kapcsolat a szülőkkel

Fontosnak tartjuk az egyesület ismertségének növelését a szülők irányában, hiszen felmérések bizonyítják, hogy a gyermeküket érintő egészségügyi döntéseiknél számukra a házi gyermekorvos a fő eligazodási pont. Ezért törekszünk a szakmai partnereket kereső szülői szervezetekkel a közös gondolkodáson alapuló tartalmas együttműködésre, amely a szülői kompetenciák joggal várt emelkedéséhez is hozzájárulhat.
Néhány hónapja, a 2017. évi őszi konferencián tett látogatása során Dr. Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkárnak nyújtottuk át frissen elkészült és átfogó fejlesztési javaslatcsomagunkat. A választások után felállt egészségügyi adminisztráció az elmúlt hetekben ugyancsak átvette törekvéseink „Megújuló gyermek-alapellátás” című összefoglalását. Őszintén reméljük, hogy ezúttal az átadásnál messzebbre is eljutunk.

Pátri László