2017. évi demográfiai folyamatok a gyermekgyógyászat szemszögéből

Dr. Valek Andrea
Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet

Összefoglalás
A népegészségügy célja a betegségek megelőzése, az egészség megőrzése, az egészségi állapot javítása. A hatásos népegészségügyi tevékenységhez információval kell rendelkezni a lakosság egészségi állapotáról, valamint az azt befolyásoló társadalmi, gazdasági, kulturális, környezeti és egyéni életmódhoz kapcsolódó tényezőkről. A lakosság egészségi állapotának felméréséhez ismernünk kell az érintett népesség demográfiai jellemzőit is, a halálozási adatok pedig a lakosság egészségi ál­lapo­tának leírásában bírnak jelentős sze­reppel. A demográfiai elemzés vonatkozhat a teljes társadalomra, vagy annak egy rétegére – mint ezen tanulmány is – a 0–19 éves korosztályra. A hazai adatok forrása a Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási adatbázisa (http://statinfo.ksh.hu).
Hazánkban 2017-ben több népmoz­galmi folyamatban kedvező irányú vál­tozás következett be az előző évihez ké­pest: csökkent a terhesség­meg­sza­kítások száma, kisebb volt a koraszülöttek aránya az élve szülöttek között, és az eddigi leg­alacsonyabb volt a csecse­mő­halálozás.
A csecsemőhalálozás területi kü­lönbségei mérséklődtek.


Népesség száma, aránya
A népesség alakulását – a vándorlásoktól eltekintve – a születések és halálozások száma és ezek egyenlege szabja meg. 2017-ben Magyarországon 91 577 olyan magzat született, aki az életnek valamilyen jelét adta. A halálozások száma (131 674 fő) meghaladta az élve­szü­le­té­se­két, így az 1981-től Magyarországra jellemző természetes fogyás tovább folytatódott (-40 097 fő) (1. ábra).
A nemzetközi vándorlás pozitív egyen­lege valamelyest mérsékelte a természetes fogyásból adódó népességcsökkenés mértékét (tényleges fogyás: -19 190 fő). Hazánk lakossága 2011-ben csökkent 10 millió fő alá, 2017-ben 9 787 966 volt a népesség évközepi létszáma. Nemcsak az össznépesség száma, hanem 1983 óta a 0–19 évesek (gyermekek) száma is folyamatosan csökkent, számuk 2017-ben 1 913 595 fő volt, több mint 1 millió fővel kevesebb az 1983. évinél (2. ábra). A népesség elöregedése folytatódott, a gyermekek teljes népességen belüli aránya az 1990-es 27,9%-ról 2017-re 19,5%-ra változott.

Élve születés
Az élve születések száma az 1970-es évihez képest nagyon lecsökkent az ez­redfordulóra, először 1998-ban süllyedt százezer alá, a mélypontot 2011-ben érte el. A 2016. évi születésszám az elmúlt hét év legmagasabb értéke volt, 2017-ben azonban ismét alacsonyabb volt, és visszaesett a két évvel előtti szintre. (3. ábra). Az újszülöttek súlya az egyik legfontosabb, a csecsemőhalálozást befolyásoló tényező. A kis súlyú, 2 500 grammnál kisebb súllyal születettek aránya nagyon magas, az utóbbi tizenöt évben nem mutatott csökkenést, értéke 8,3% volt (4. ábra). A koraszülöttek, a 37. terhességi hét előtt születtek aránya 8,1% volt (5. ábra). A kis súlyú újszülöttek arányában majdnem kétszeres eltérés volt a megyék között (6. ábra).
A szülő nők életkora egyre jobban kitolódik. Az 1990-es évek közepéig a 20–24 éves korcsoportban, 2009-ig a 25–29 éves korcsoportban, ezt követően a 30–34 éves korcsoportban volt a legmagasabb a kor­specifikus termékenység. 2017-ben a 30 évnél fiatalabb nőknél csökkent, az idősebbeknél emelkedett a gyermekvállalás gyakorisága (7. ábra). A szülőképes korú nők létszáma viszont jelentősen csökkent és a gyermekvállalás ideje későbbi életkorra tolódott, ami a születésszám csökkenéséhez vezetett. A nem házas családi állapotúak részaránya folyamatosan emelkedett a szülő nők között egészen 2015-ig, míg 2016-ban hosszú idő óta először csökkent a házasságon kívül született gyermekek aránya és száma. Ez folytatódott 2017-ben is, az ez évi születésszám-csökkenés teljes egészében a kevesebb házasságon kívül világra jött gyermekszámból adódott, a házasságból született gyermekek növekvő száma mellett (8. ábra).

Magzati veszteségek
A magzati veszteség körébe a magzati halálozások és a terhességmegszakítások tartoznak. A magzati halálozások (spontán vetélésék és halva születések) élve ­szü­­letésekhez viszonyított aránya az utób­bi évtizedben szinte változatlan volt, azonban a művi vetélések aránya kedvezően alakult, a száz élve születésre jutó terhes­ség­megszakítások száma folyamatosan csökkent. 2017-ben 49,3 magzati veszteség jutott száz élve születésre, amely igen magas érték, minden harmadik várandósság magzati veszteséggel végződött (9. ábra).

Születés körüli halálozás
A születés körüli (perinatalis) halálozási arányszám változásának tendenciája csök­­kenő, nagyobb részét a késői magzati ha­lálozás adta. A kedvező változás csak a korai újszülöttkori halálozás csökkenéséből adódott, a halva születés aránya változatlan volt az utóbbi évtizedben. 2017-ben 1000 születésre (halva és él­ve születésre) 6,2 perinatalis halálozás ju­tott, 435 volt a halva szülöttek, 132 a 0–6 na­pos korban meghaltak száma (10. ábra).

Csecsemőhalálozás
A csecsemőhalálozás az összes halálozásnak csak igen kis részét adja, mégis kiemelkedő fontosságú mutató. A halálozási mutatók a lakosság egészségi ál­la­potának fontos leírói, azonban a csecsemőhalálozás az egészségügyi ellátórendszer fejlettségét tükröző mérőszám. Értéke a magyarországi csecsemőhalandóság javulása eredményeként 1997 óta 10 ezrelék alatt van, 2011-ben csökkent 5 ezrelék alá. 2017-ben tízezer élve szülöttre 36, egyéves kora előtt elhunyt gyermek jutott, ami az eddig mért legalacsonyabb érték (11. ábra).
2017-ben 332 csecsemő halt meg. A meghalt csecsemők nagyobb hányada volt fiú (56,9%), a fiúk halandósága (4,0 ezrelék) meghaladta a lányokét (3,2 ezrelék). A csecsemőhalottak kétharmada 2 500 g alatt született, a kis súlyú újszülöttek halandósága (28,8 ezrelék) 20-szor magasabb, volt, mint a normál súlyú újszülötteké (1,5 ezrelék). A csecsemők nagyobb aránya (65,2%) halálozott el 28 napos kora előtt. 1000 élve szülöttből 2,3 halt meg korai csecsemőkorban, 1,4 késői csecsemőkorban.
A csecsemőhalálozás gazdasági, társadalmi különbségekre igen érzékeny mutató. Összefüggése a szülők, elsősorban az anya iskolázottságával bizonyítottnak tekinthető. A középfokú és felsőfokú végzettséggel rendelkező anyák újszülött­e­inek halandósága alacsonyabb volt, mint az átlagos csecsemőhalandóság. Az általános iskolát be nem fejező anyák csecsemőinek a halálozása több mint hatszorosa volt a legmagasabb iskolai végzettségű anyák csecsemői körében mért halálozási szintnek (12. ábra).
Bár a csecsemőhalálozás szinte minden megyében csökkenő tendenciájú, területi egyenlőtlenségek – kisebb mértékben – megfigyelhetők. A kis esetszámok miatti ingadozás stabilizálására három év összevont adatai kerültek elem­­­zésre. A 2016–2018-as évre összevont csecsemőhalálozási arányszám átlag ér­téke 3,92 ezrelék volt. Nagyon kedvező, 3 ezrelék alatti érték jellemezte Buda­pes­tet, Heves és Zala megyét. Legmagasabb volt a csecsemőhalálozási arányszám Jász-Nagykun-Szolnok és Nógrád megyében (13. ábra).

Gyermekhalálozás
A csecsemők viszonylag magasabb halandóságához képest a kisgyermekeké egyre csökken, a legalacsonyabb 5–9 éves korban, ezt követően különböző intenzitással folyamatosan emelkedik a halálozás az egyes korcsoportokban. Hazánkban a gyermekhalálozás gyakorisága csökkenő tendenciájú mindkét nemnél minden korcsoportnál. A fiúk halandósága magasabb a lányokénál, legkifejezettebb a különbség a 15–19 éves korosztályban (14. ábra).
A halálok-specifikus halálozási arányszám a különböző okok miatt bekövetkezett halálesetek gyakoriságát adja meg. A kis esetszámok miatti ingadozások szintén három év adatainak össze­vo­ná­sá­val stabilizálhatók. Ezek elemzésével hasonlíthatjuk össze az egyes korosztályok halálozását (15. ábra). Ezzel szem­ben a haláloki struktúra a halálokok meg­oszlását adja meg az egyes életkorokban, amely adatokból gyakoriságra nem lehet következtetni, összehasonlítani az egyes korosztályok halálozását nem szabad, hanem azt mutatja, hogy milyen betegségben haltak meg a legtöbben az adott korosztályban (16. ábra). A csecsemők halálának több mint feléért a perinatalis korban fellépő okok voltak a felelősek, majd a sorban a veleszületett rendellenességek és a hirtelen csecsemőhalál kö­vetkeztek. A többi korosztályban a legtöbb halálesetet a külső okok és a daganatos megbetegedések okozták. Az 1–4 és 5–9 éveseknél a veleszületett rendellenességek, az idősebbeknél az idegrendszeri betegségek szerepeltek még az első három leggyakoribb halálok között. Az életkor növekedésével a halálesetek egyre nagyobb részét okozták külső okok – vagyis a balesetek, gyilkosságok és öngyilkosságok. Egyéves kor alatt a külső okok csak 4–5. helyen álltak a haláloki sorrendben, nagyon kis részét okozták a csecsemőhalálozásnak, de ha az összehasonlítható gyakorisági arányszámot vizsgáljuk, majdnem olyan magas volt a külső ok miatti halandóság ebben a korban, mint a 15–19 évesek körében, ahol a halálesetek majdnem feléért feleltek. A balesetek, amelyek véletlen, de nagyrészt elkerülhető ok miatt következnek be – az egyéves kor alattiak kivételével – minden korosztályban gyakoribbak voltak, mint az erőszakos cselekmények. Az erőszak miatt bekövetkezett halált a csecsemőknél kizárólag idegenkezűség, a serdülők esetében elsősorban öngyilkosság okozta (17. ábra).

Európai összehasonlítás
A hazai demográfiai mutatók mértéké­nek és változásának ismerete mellett fontos arról is tudni, hogyan viszonyulnak más országok mutatóihoz. Az európai országok adatainak összehasonlítására az Egészségügyi Világszervezet European Health for All adatbázisa áll rendelkezésre. (https://gateway.euro.who.int/en/datasets/european-health-for-all-data-base). Magyarországon az európai átlagnál kevesebb gyermek születik 1000 lakoshoz viszonyítva. Bár a ter­­­­hes­­­ség­­­meg­szakítások száma folyamatosan csökken hazánkban, nemzetközi viszonylatban nagyon magas az értéke. Szintén nagyon kedvezőtlen a kis súlyú újszülöttek aránya, a legkisebb értékekkel bíró megyék is az európai átlagos szinten állnak. Az európai országok körében Magyarország a csecsemőhalandóság tekintetében a középmezőnyben helyezkedik el (18. ábra). A születés körüli arányszám értéke hazánkban az európai átlagnál alacsonyabb, azonban értékelésénél figyelembe kell venni, hogy a halva születés definíciója különbözik az országokban. A külső ok miatti halálozás kedvezőbb az európai átlagnál mind a 0–4, mind az 5–19 éves korosztályban.

Ezeket az adatokat nemcsak a döntéshozóknak, hanem az egészségügy különböző szakterületein dolgozóknak is fontos megismerni és elemezni. A megyénként eltérő mérőszámok értékelése alapján lehet az egyes földrajzi területekre szükséges és ott hatékony speciális intézkedéseket meghozni. A gyermekegészségügyi statisztikák ismerete még az egyes praxisok munkáját is segítheti. A gyermekegészségügyben érintett szakterületek (szülészek-nőgyógyászok, háziorvosok, gyermekorvosok, védőnők) képviselőinek rendszeres, ún. csecsemőhalálozási értekezletein – a szakmák közötti együttműködés javítása mellett – kiváló alkalom adódhatna a helyi problémák megbeszélésére. Egy-egy régióra eltérő hangsúllyal alkalmazott, speciális beavatkozásokkal lehetne például javítani az évek óta lényegében változatlan koraszülötti arányszámon. A megyénkénti összehasonlításban – a kis esetszám miatt – a csecsemőhalálozási arányszám mellett a gyermekek egészségügyi ellátásának minőségi vizsgálatára egyéb, érzékenyebb paraméterek alkalmazására is szükség lehet.

Dr. Kálmán Mihály

Bemutatkozás
A Házi Gyermekorvosok Egyesülete az országban dolgozó 1500 házi gyermekorvos szakmai és érdekérvényesítő szervezete. Minden gyermek számára elérhető korszerű ellátást, megfelelő munkakörülményeket, vonzó életpályát biztosító gyermekorvosi alapellátásért küzdünk. Kapcsolatban állunk a gyermekgyógyászat és az alapellátás irányító testületeivel, intézményeivel, az egészségügyi kormányzattal, nemzetközi szervezetek aktív tagjai vagyunk.
Rendezvényeink
Vakcina Akadémia 2019.
2019. június 7.

Danubius Hotel Helia Budapest
1113 Budapest, Kárpát u. 62-64.

Kiemelt partnereink
Házi Gyermekorvosi Szekció
Gyermekegészségügyi Információs Magazin Szülőknek GyermekLét – A Házi Gyermekorvosok Egyesülete tájékoztató elektronikus kiadványa.
Gyermekorvos továbbképzés
Első 1000 nap program