A gyermekkori mandulaműtétek és a későbbi megbetegedések

Byars SG, Stearns SC, Boomsma JJ: Association of Long-Term Risk of Respiratory, Allergic, and Infectious Diseases With Removal of Adenoids and Tonsils in Childhood.
JAMA Otolaryngol Head Neck Surg. 2018;144(7):594–603.


A légúti obstrukció és az ismétlődő légúti vagy középfül-fertőzések gyakoriságának csökkentése céljából végzett ade­noi­dectomia és tonsillectomia a gyer­mekkorban leggyakrabban végzett sebé­szeti beavatkozások közé tartozik. Ke­veset tudunk ezeknek az egészségre gya­korolt hosszú távú hatásairól.
A manduláknak jelentős szerepük van az immunrendszer fejlődésében és működésében. Az immunválasz stimulálásával a Waldeyer-gyűrű tonsillái direkt és indirekt úton védenek a belégzett vagy a táplálékkal bejutó kórokozókkal szemben. Tudjuk, hogy az immunrendszer korai életkorban történő megváltozása (pl. dysbiosis) hosszú távon jelentősen befolyásolja a felnőttkori egészségi állapotot, a gyermekkori adenoidectomia vagy tonsillectomia későbbi, hosszú távú következményei ugyanakkor még nem pontosan ismertek. A korábbi vizsgálatok leginkább a rövid távú kockázatokkal foglalkoznak, mint pl. a perioperatív szövődmények, valamint azoknak az állapotoknak a változásával, amelyek miatt a műtét történt.
A tonsillák (különösen az adenoidok) nagysága az életkor előrehaladtával jelentősen csökken, ami azt látszik alátámasztani, hogy a felnőttkori egészség fenntartásában jelentőségük messze elmarad attól a korai gyermekkori kritikus szerepüktől, amelyet az immunrendszer fejlődésének időszakában játszanak. Jogos feltételezés, hogy ebben a szenzitív periódusban történő eltávolításuk kihathat a felnőttkori betegségek alakulására.
Az Amerikai Orvosok Szövetségének igen neves folyóirata a JAMA nemrégen egy részletes tanulmányt közölt, amely egy ún. populációs kohorsz vizs­­gálat­-
ban közel 1,2 millió gyermek ada­ta­it dolgozta fel. A vizsgálatban az 1979 és
1999 között Dániában született, ki­­-
lenc évnél fiatalabb korban adenoid­ec­tomián, tonsillectomián, vagy adeno­tonsillectomián átesett gyermekeknél a későbbi életkorban (2009-ig) előforduló betegségek gyakoriságát elemezték.
Dániában a fenti időszakban 17 460 adenoidectomia, 11 830 tonsillectomia és 31 337 adenotonsillectomia történt, ezek a gyermekek kerültek a vizsgált csoportba. Az a több mint 1,1 millió hasonló korú gyermek, akinél nem történt ilyen műtét, képezte a kontrollcsoportot. Összesen 28 olyan, elsősorban fertőzéses eredetű, allergiás, keringési, légzőszervi, idegrendszeri, endokrin és autoimmun betegség előfordulását keresték, amelyek kialakulásában az immunitás megváltozása szerepet játszhat.
Az eredmények azt mutatják, hogy a gyermekkori adenotomia és a ton­sil­lec­tomia mintegy két-háromszorosára emeli a későbbi felső légúti megbetegedések előfordulását. Kisebb mértékű, de szignifikáns emelkedés volt észlelhető az infekciós és allergiás betegségek esetében is.
Az adenoidectomia és a tonsillec­to­mia jelentősen csökkentette a későbbi al­vási apnoe, valamint természetesen az akut és krónikus tonsillitis rizikóját és ezek a pozitív hatások a 30. életévig ki is tart­ottak. Mintegy 2–5-ször gyakoribbá vált viszont az otitis media, és a sinusitis, de csaknem megduplázódott a krónikus obstruktiv pulmonalis betegség (COPD), a felső légúti megbetegedések és a conjunctivitisek gyakorisága, és érdekes módon fokozódott a gyulladásos bélbetegségek kockázata is.
Ha mind a 28 vizsgált betegségcsoportot együtt elemezzük, megállapítható, hogy ezek együttes relatív kockázata szerény, de szignifikáns emelkedést mutat.
A vizsgálat eredményei igazolják az adenoidok és a tonsillák jelentőségét az immunrendszer egészséges fejlődésében és arra figyelmeztetnek, hogy ezeknek az immunszerveknek a korai években történő eltávolítása szignifikáns za­vart okoz a későbbi életévek során az egyén egészségi állapotában. Mindez felveti azt a kérdést, hogy e műtétek haszna mely esetekben mérhető össze a rövid vagy a hosszú távú következményekkel. Célszerűnek látszik ezek értékelésénél újfajta szempontokat kialakítani és bizonyos esetekben a sebészeti beavatkozások alternatív megoldásait keresni.

Ref.: Dr. Kántor Irén

Bemutatkozás
A Házi Gyermekorvosok Egyesülete az országban dolgozó 1500 házi gyermekorvos szakmai és érdekérvényesítő szervezete. Minden gyermek számára elérhető korszerű ellátást, megfelelő munkakörülményeket, vonzó életpályát biztosító gyermekorvosi alapellátásért küzdünk. Kapcsolatban állunk a gyermekgyógyászat és az alapellátás irányító testületeivel, intézményeivel, az egészségügyi kormányzattal, nemzetközi szervezetek aktív tagjai vagyunk.
Rendezvényeink
Vakcina Akadémia 2019.
2019. június 7.

Danubius Hotel Helia Budapest
1113 Budapest, Kárpát u. 62-64.

Kiemelt partnereink
Házi Gyermekorvosi Szekció
Gyermekegészségügyi Információs Magazin Szülőknek GyermekLét – A Házi Gyermekorvosok Egyesülete tájékoztató elektronikus kiadványa.
Gyermekorvos továbbképzés
Első 1000 nap program