A magyarországi házi gyermekorvosok, a hazai gyermek-alapellátás fennmaradásáért dolgozók, vagy a gyermekegészségügy iránt kicsit is érdeklődők számára lassan alapvetésnek számít, hogy a magyarországi házi gyermekorvoslás - legalábbis jelenlegi formájában - lassú haláltusáját vívja.
A házi gyermekorvosnak kizárólag intézeten kívüli születés esetén kötelező (4-7 napon belül) az újszülött otthoni ellátása.
A HGYE küldötteinek tavaszi értekezletén elhangzott, hogy bár a tradicionális értelemben vett hálapénz bennünket, házi gyermekorvosokat gyakorlatilag nem érint, minden nyugta vagy számla nélkül kapott pénz paraszolvenciának minősül. Kérhetünk-e pénzt úgynevezett kényelmi szolgáltatásokért, mennyit, és adjunk-e róla számlát? Hallgassunk a témáról és menjen minden tovább ahogy eddig volt, vagy próbáljuk meg tisztába tenni a kérdéseket? Győri József kollégánkat, küldöttértekezletünk előadóját kértük fel a probléma kifejtésére.
Az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye kimondja, hogy a gyerekeknek joguk van a lehető legjobb egészségi állapothoz, ennek érdekében az államnak gondoskodnia kell arról, hogy megfelelő orvosi ellátásban és gyógyító nevelésben részesüljenek
Bár voltak európai előzményei, a Lyme-kórt teljes komplexitásában az Egyesült íllamokban írták le 1975-ben. A világ azonban csak akkor figyelt fel a felfedezésre, amikor Burgdorfer 1982-ben felismerte a később róla elnevezett kórokozót. Az első hazai betegeket 1984-ben diagnosztizáltam. Úgy alakult, hogy 1986-ban - klinikusként - magam fogtam hozzá a diagnosztikus (szerológiai) vizsgálatoknak. Szerencsétlenségemre az első vizsgálatok hibátlanul sikerültek, hogy aztán számtalan kudarc legyen a vakmerőségem büntetése. A sok kudarc sok tudományos igényű vizsgálatra kényszerített. Az így gyűjtött tapasztalataimból nyújtok át egy csokorra valót.
Az acut gastroenteritis kezelésének legjelentősebb vívmánya, az Orális Rehidráló Terápia A fejlett ipari társadalmakban, elsősorban a három év alatti gyermekek között, az acut gastroenteritis és az annak következtében kialakult dehidráció az egyik leggyakoribb oka a sürgősségi betegellátó egységek felkeresésének és a hospitalizációnak1.
A probiotikumok megfelelő szakmai kontroll nélküli, egyre bővülő fogyasztása több kérdést is felvet. Ezek egyike a biztonság, amely egyre égetőbb, különösen most, az antibiotikumrezisztencia-krízis küszöbén. A felelős probiotikum-fogyasztás meghonosítása közös szakmai felelősségünk.
DIABÉTESZ GYERMEKKORBAN Prof. Dr. Barkai László BAZ Megyei Kórház, Velkey László Gyermekegészségügyi Központ
AZ ELHíZíS, HYPERTONIA ÉS CARDIVASCULARIS RIZIKÓ MEGELŐZÉSE Dr. Török Dóra SE II. sz. Gyermekgyógyászati Klinka
MOLEKULÁRIS ALLERGIADIAGNOSZTIKA TÁPLÁLÉKALLERGIíÁS GYERMEKEKNÉL Dr. Csáki Csilla immunológus Svábhegyi Gyermekgyógyintézet
AZ ELMÚLT ÉV ALAPELLíTÁST IS ÉRINTŐ LEGFONTOSABB TERíPIíS KÖZLEMÉNYEI Prof. Dr. Szabó Attila SE I. sz. Gyermekgyógyászati Klinika
Két évvel ezelőtt, az akkor alakuló HGYE-MGYT szekcióban elhatároztuk, hogy létrehozzuk a Magyar Házi Gyermekorvosok Klinikai Vizsgálati Hálózatát (Hungarian Primary Care Pediatricians”™ Clinical Research Network, rövidítve HunPedNet), amelynek révén egy új tevékenységi kör jelent meg a HGYE palettáján.
Az invazív meningococcus-betegség (IMB) a bevezetett védőoltási programok ellenére is jelentős morbiditási és morÂtalitási tényezőt jelent Európában. A betegséget okozó Neisseria meningitidis baktérium szerocsoportjai mind időben, mind földrajzilag változatossáÂgot mutatnak, időnként magasabb, időnÂként alacsonyabb aktivitással. A szeÂrocsoportok változásának és helyi járványok kialakulásának okai nem teljesen egyértelműek: megjelenhetnek hiperviÂrulens törzsek, vakcinációs programok haÂtására más-más szerocsoportok válnak dominánssá, emellett környezeti hatások is szerepet játszhatnak.
Mi, alapellátó gyermekorvosok méltán és joggal vagyunk büszkék a házi gyermekorvoslás hazai tradíciójára, a hagyományokra épülő, magas színvonalú, minőségi gyermek-alapellátásra
Lassan 30 évvel a rendszerváltás után több mint egy generációnyi fiatal nőtt fel, amely nem tapasztalta meg a megelőző évtizedek negligáló attitűdjét a homoszexuális emberek irányában. A mai kor gyermeke szabadabban lélegzik és gyűjt információt, impulzusokat, barátokat, ha a többségitől eltérő meleg, leszbikus, biszexuális, transznemű lelÂküÂletet feltételezi magáról.
Munkánk szakmai színvonalának folyamatos emelése melÂlett fontos számunkra az édesanyák, szülők edukálása is. Ennek érdekében az egyesület tudományos-szakmai munkacsoportja laikusoknak szóló, „oktató plakátsorozat” programot dolgozott ki. A várótermi kommunikációs felületen elhelyezett plakát, a várakozás időszakában nyújt olvasnivalót és hasznos információkat a szülőknek. Munkacsoportunk rövid szakmai kísérőanyagot is biztosít az adott téma háttéranyagaként. Kezdeményezésünk célja az orvos-beteg kommunikáció erősítése, a páciens és a gyógyító viszonyának optimalizálása és a betegek orvosaik irányába érzett bizalmának erősítése. Kezdeményezésünk első témája a post partum depresszió.