Dr. Valek Andrea Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet Összefoglalás A népegészségügy célja a betegségek megelőzése, az egészség megőrzése, az egészségi állapot javítása. A hatásos népegészségügyi tevékenységhez információval kell rendelkezni a lakosság egészségi állapotáról, valamint az azt befolyásoló társadalmi, gazdasági, kulturális, környezeti és egyéni életmódhoz kapcsolódó tényezőkről. A lakosság egészségi állapotának felméréséhez ismernünk kell az érintett népesség demográfiai jellemzőit is, a halálozási adatok pedig a lakosság egészségi állapotának leírásában bírnak jelentős szereppel. A demográfiai elemzés vonatkozhat a teljes társadalomra, vagy annak egy rétegére – mint ezen tanulmány is – a 0–19 éves korosztályra. A hazai adatok forrása a Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási adatbázisa (http://statinfo.ksh.hu). Hazánkban 2017-ben több népmozgalmi folyamatban kedvező irányú változás következett be az előző évihez képest: csökkent a terhességmegszakítások száma, kisebb volt a koraszülöttek aránya az élve szülöttek között, és az eddigi legalacsonyabb volt a csecsemőhalálozás. A csecsemőhalálozás területi különbségei mérséklődtek.
Több mint 20 éve küzdünk a gyermek-alapellátás gondjaival. Az ellátás múlt század második felében kialakult módja – mind többen látjuk – fenntarthatatlan: korszerűtlen a feladatmegosztás, célszerűtlen a finanszírozás, az ellátás minősége finoman szólva heterogén, működésképtelen a praxisjog, hiányzik a fejlesztés, nincs karbantartva a rendszer. Mind szembeötlőbbek a napi gondok, nem vonzó az egzisztencia, persze hogy nincs így utánpótlás. Amennyiben szerkezetében, működésében nem történik érdemi változás, belátható időn belül megszűnhet Magyarországon a házi gyermekorvosi rendszer. Bár mindenki morgolódik, a kollégák 60 körüli többsége már nem a jövővel foglalkozik, megpróbálja a visszavonulásig inkább „kibekkelni” a helyzetet, elfogadja úgy, ahogy van. A kevés „fiatal” – a 40–50 körüli korosztály – pedig úgy gondolja, elég ha a szakmai továbbképzésre koncentrál, ha az állam nem tart az állami ellátásra igényt, legfeljebb elmennek majd a magánellátásba. A rendszerhibákkal egyedül a HGYE vezetősége foglalkozik, az is egyre reménytelenebbül.
Status praesens A Nemzeti Egészségügyi Alapkezelő Központ adatai szerint 2018 augusztusában a 6525 háziorvosi praxisból 393 betöltetlen volt. Ebből 102 a betöltetlen felnőttpraxisok száma, és az 1504-ből 85 gyermek-háziorvosi körzetben nincs orvos. A betöltetlen praxisokból pontosan 100 több mint öt éve üres. Mindeközben a kormány 2015 óta hat és félmilliárd Ft-ot költött a tartósan betöltetlen praxisok támogatására, ennek ellenére az üres praxisok száma nő, és az alapellátásban dolgozó orvosok átlagéletkora már 60 év felett járhat. Utolsó hivatalos adataink 2015-ről vannak, de sajnos semmi okunk nincs arra, hogy ne hosszabbítsuk meg lineáris trendvonalként. Mindez annak ellenére, hogy 2018-ban 1 250 milliárd Ft-ot szánt a letelepedés támogatására a kormány, és a legmagasabb elérhető támogatás már 20+4 millió Ft. De a kérdés még marad: mit fog ott csinálni a fiatal orvos, hol tudja egy halmozottan hátrányos helyzetű, ezerfős praxisban szakmai képességeit modern műszerekkel kibontakoztatni, hogyan tud családjának, gyerekeinek méltó életfeltételeket biztosítani? Esélytelen.
November 23–24-én – már lapzárta után – tartotta a HGYE XXIV. őszi konferenciáját. Az alábbiakban néhány kolléga számol be röviden tapasztalatairól. Az elhangzottakat részleteiben lapunk következő számában ismertetjük.
Egy lehetséges ellátási modell az alapellátás és a sürgősségi osztály között Sankrithi, Usha et al. Pediatric Urgent Care—New and Evolving Paradigms of Acute Care. Pediatric Clinics 2018, Volume 65, Issue 6, 1257 – 1268 Sürgős gyermekellátás – az akut ellátás egy új és fejlődő paradigmája címmel figyelemreméltó közlemény látott napvilágot a Pediatric Clinics című, az Egyesült Államokban kéthavonta megjelenő, magas impakt faktorral rendelkező tematikus folyóirat legfrissebb számában, amely teljes terjedelmében a gyermek-sürgősségi ellátás aktualitásaival foglalkozik.
Vashiányról beszélünk akkor, ha a szervezet teljes vastartalma csökkent. Vashiányos vérszegénység esetében a vashiányhoz a keringő vörösvérsejtek mennyiségének csök- kenése is társul. A vashiány kialakulása szempontjából különösen veszélyeztetettek a koraszülöttek, a tehéntejjel táplált csecsemők, a felszívódási zavarban, malnutritióban, vagy krónikus vérvesztéssel járó betegségben (pl. IBD) szenvedők, a vegán étrendet követő gyermekek, és a menstruáló kamasz leányok. Az alapellátásban a hemoglobin mellett az MCV (átlagos VVT térfogat) és a szérumferritin-szint a követésre leginkább alkalmas laboratóriumi paraméter. Bár hazánkban a vasraktárak állapotának megítélésére gyakran a teljes vaskötő kapacitást (TVK) és/vagy a transzferrin- szaturációt használják, a nemzetközi ajánlások erre egyértelműen a szérum ferritin meghatározását javasolják. Ez ugyanis inkább alkalmas a valódi vashiánynak az egyéb, alacsony szérumvas-szinttel és csökkent traszferrin-szaturációval, ugyanakkor normál vaskötő kapacitással járó egyéb (pl. krónikus fertőzés okozta) anémiáktól való elkülönítésére is. A ferritin akut fázisfehérje, így bizonyos esetekben (pl. akut gyulladás) félrevezető lehet, ezért célszerű mindig a CRP értékének együttes ellenőrzése is.
2018. október 12-én újabb állomásához érkezett a HGYE által szervezett Gyermek-alapellátási Akadémia. Az allergológia és az endokrinológia után a gyermek-gasztroenterológia lett a harmadik gyermekgyógyászati szakterület, amely részévé vált a valóban európai módon megszervezett, innovatív képzési sorozatnak.
A 17 európai ország, valamint Izrael 25 gyermek-alapellátó szervezetét tömörítő Európai Alapellátó Gyermekorvosok Konföderációja (ECPCP), amelynek egyesületünk is tagja, október 19-21. között tartotta éves munkaértekezletét Vilniusban. A háromnapos konferencián a résztvevők áttekintették a gyermek-alapellátás aktuális helyzetét, az egyes tagországok képviselői beszámoltak hazájuk gyermek-alapellátást érintő kérdéseiről, tapasztalatokat cseréltek, olyan működő modelleket ismertettek, amelyek más országokban is felhasználhatók. A prezentációk, beszámolók szünetében személyes, kötetlen eszmecserékre is bőven volt lehetőség.
Byars SG, Stearns SC, Boomsma JJ: Association of Long-Term Risk of Respiratory, Allergic, and Infectious Diseases With Removal of Adenoids and Tonsils in Childhood. JAMA Otolaryngol Head Neck Surg. 2018;144(7):594–603.
Bókay-emlékéremmel ismerte el az MGYT dr. Kovács Zsuzsanna fővárosi kollégánk gyermekalapellátásban végzett és a gyermekbántalmazási, gyermekjogi téren folytatott nemzetközi és hazai munkásságát. Személyében dr. Kálmán Mihály után, a második házi gyermekorvos kapta meg e rangos elismerést. A díjátadásra a Magyar Gyermekorvosok Társaságának debreceni Nagygyűlésén, szeptember 20-án került sor. Gratulálunk! A méltatást a kitüntetés átadásakor dr. Kovács Tamás, az MGYT főtitkára ismertette:
2010-ben dr. Howard Brody a New England Journal of Medicine-ben megjelent cikkében arra kérte a különféle orvosi szakmák képviselőit, hogy nevezzenek meg öt olyan vizsgálatot és kezelést, amelyet túl gyakran használnak, anélkül, hogy az a beteg javát szolgálná. A kezdeményezés – amely kampány formáját öltötte – komoly visszhangot keltett, egyre több szakma tett közzé ilyen listát, és jelenleg már hetvennél több specialitás mintegy egymillió képviselője, a világ számos országából vesz részt benne.
Id | Cím | Letöltés |
---|---|---|
1 | A teljes újság letöltése |
2024. május 2-5. között kerül megrendezésre a HGYE Kávészünet konferenciája, Siófokon.