Minőségbiztosítási rendszer

Figyelmébe 2017.06.18.
Kedves Kolléganő, Kolléga! A közelmúltban a MOK-tól mindenki megkapta az alapellátási minőségbiztosítási rendszer frissen elkészített változatát. A helyi viszonyokra adaptálható rendszer segítségével az alapellátó praxisok megfelelnek a minőségügyi elvárásoknak. Tekintve, hogy sok kérdés felmerült e területen, az alábbi összefoglalóval kívánunk segíteni a munkában.
A háttér: Elöljáróban idézzük az egészségügyi törvény rendelkezéseit, amelyek 1999 óta előírják a külső és belső minőségbiztosítási rendszer alkalmazását. „1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről[1] A minőségügyi rendszer[2] 119. §[3] (1) A minőségügyi rendszer célja az egészségügyi szolgáltatások minőségének biztosítása. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott cél elérése érdekében a minőségügyi rendszer magában foglalja a minőségi követelmények meghatározását, ezek teljesítésének nyomon követését, ellenőrzését, értékelését, akkreditálását, illetve tanúsítását és a folyamatos minőségfejlesztést. (3) Az egészségügyi szolgáltatás megfelelő minőségének alapvető feltétele, hogy a) azt kizárólag jogszabályban meghatározott személyi és tárgyi feltételekkel rendelkező szolgáltató nyújtsa; b) az ellátás során érvényesüljenek a jogszabályban foglalt vagy egyéb szakmai szabályok, így különösen a tudomány mindenkori állását tükröző és bizonyítékokon alapuló szakmai irányelvek, ezek hiányában a megalapozott, széles körben elfogadott szakirodalmi közlésekre, vagy szakmai konszenzusra támaszkodó szakmai ajánlások; c) az egyén számára ca) egészségi állapotában az elérhető legnagyobb tényleges állapotjavulást eredményezze, cb) lehetővé tegye a betegjogok érvényesülését, d) a rendelkezésre álló erőforrások optimális felhasználásával szakmailag hatásosan nyújtható legyen; e) biztonságos legyen mind a betegek, mind az ellátásban közreműködők részére. 120. §[4] Az egészségügyi szolgáltatások minőségét és minőségfejlesztését az egészségügyi szolgáltató minőségfejlesztési és ellenőrzési rendszere (a továbbiakban: belső minőségügyi rendszer), a hatósági szakfelügyeletet ellátó szerv, a szakmai munka minőségértékelését végző szerv, az egészségügyi szolgáltatások akkreditációja és a megfelelőség-tanúsítás (a továbbiakban: külső minőségügyi rendszer) biztosítja. A belső minőségügyi rendszer[5] 121. §[6] Minden egészségügyi szolgáltató biztosítja a belső minőségügyi rendszer működését, amelynek célja a) a szolgáltatások minőségének folyamatos fejlesztése, a szolgáltatás folyamatainak megismerése és részletes tervezése, ideértve a lehetséges hibák megelőzésének tervezését is, b) a szolgáltatás során felmerülő hiányosságok időben történő felismerése, a megszüntetéséhez szükséges intézkedések megtétele és ezek ellenőrzése, c) a hiányosságok okainak feltárása, az azokból fakadó költségek, károk csökkentése, d) a szakmai és működési követelményeknek való megfelelés és a saját követelményrendszer fejlesztése, e) a betegek jogainak, igényeinek és véleményének figyelembe vétele, valamint f) hatékony és biztonságos munkavégzést támogató környezet biztosítása belső követelményrendszer fejlesztése során. A külső minőségügyi rendszer[7] 122. §[8] A külső minőségügyi rendszer működése az egészségügyi szolgáltatók működési engedélyezési rendjére épül, és a) a szolgáltatások biztonságos nyújtáshoz szükséges követelményeknek, b) az egyes szolgáltatások szakmai tartalmának, c) a szolgáltatások értékelési szempontjainak, d) az alkalmazott eljárások dokumentációs rendszere és adatszolgáltatás minőségi követelményeinek meghatározásán, nyilvánosságra hozatalán és rendszeres felülvizsgálatán, továbbá az egészségügyi szolgáltató hatósági szakfelügyeletén, valamint szakmai minőségértékelésén, az akkreditációs rendszeren, valamint a megfelelőség-tanúsítás rendszerén keresztül valósul meg. A hatósági szakfelügyelet és a minőségértékelés[9] 123. §[10] (1) Az egészségügyi szolgáltatók és az egészségügyi szolgáltatások tekintetében az arra kijelölt egészségügyi államigazgatási szerv a) hatósági szakmai felügyeletet gyakorol, b) szakmai minőségértékelést végez. (2) A hatósági szakfelügyelet keretében az egészségügyi államigazgatási szerv feladata az egészségügyi ágazati jogszabályok érvényesülésének ellenőrzése. (3) A szakmai minőségértékelés keretében az egészségügyi államigazgatási szerv feladata a betegellátás szabályokkal, érvényben levő szakmai irányelvekkel, eljárásrendekkel, ajánlásokkal, nemzetközi legjobb gyakorlattal való összevetése, értékelése és javaslattétel a minőségfejlesztés irányára. (4) A (2) és (3) bekezdés szerinti tevékenység irányítását végző szervek feladataik ellátása során együttműködnek. Az „újdonság a jogszabályban, hogy 2012. II. 1.-tól hatályos a 123. §, amely előírja a minőségbiztosítási rendszer meglétének hatósági ellenőrzését. A tennivalók: A belső minőségbiztosítási rendszer működtetésére tehát (azaz nem kell külső, drága akkreditációs eljárással rendelkezni) az egészségügyi szolgáltatók, így a praxisok is kötelezettek, ezt a kitételt az önkormányzattal kötött feladatátvállalási szerződés tartalmazza. Több kolléga eddig is rendelkezett valamiféle minőségbiztosítási rendszerrel. A MOK segítsége abban van, hogy kidolgozta, s tagjai részére díjtalanul biztosítja a rendszert. Természetesen az általános, jogi környezetnek megfelelő formában teszi ezt. Azaz a praxisra vonatkozó egyéni adatokat kell csupán kitölteni. Egy ilyen programért egyébként piaci viszonyok között súlyos tízezreket kell fizetni. Itt a megoldás az, hogy az elkészítési útmutatóval szépen sorról sorra végighaladva elkészítjük. Az ellenőrzés: A területileg illetékes ÁNTSZ jogosult az ellenőrzésre, a hatóság jogosult annak megállapítására, hogy az megfelel-e a jogszabályi előírásoknak. Nem megfelelőség esetén a hatóság alkalmazhat pénzbüntetést is. Nem javasoljuk, hogy változtatás nélkül írja alá a MOK által küldött anyagot, mert abba a praxisra jellemző adatokat be kell írni. Szakmai kérdésekben szívesen állunk rendelkezésre. Erdélyi István, Pátri László [1] Kihirdetve: 1997. XII. 23. [2] Megállapította: 2012. évi LXXIX. törvény 20. §. Hatályos: 2012. VII. 1-től. [3] Megállapította: 2012. évi LXXIX. törvény 20. §. Hatályos: 2012. VII. 1-től. [4] Megállapította: 2012. évi LXXIX. törvény 20. §. Hatályos: 2012. VII. 1-től. [5] Megállapította: 2012. évi LXXIX. törvény 20. §. Hatályos: 2012. VII. 1-től. [6] Megállapította: 2012. évi LXXIX. törvény 20. §. Hatályos: 2012. VII. 1-től. [7] Megállapította: 2012. évi LXXIX. törvény 20. §. Hatályos: 2012. VII. 1-től. [8] Megállapította: 2012. évi LXXIX. törvény 20. §. Hatályos: 2012. VII. 1-től. [9] Megállapította: 2012. évi LXXIX. törvény 20. §. Hatályos: 2012. VII. 1-től. [10] Megállapította: 2012. évi LXXIX. törvény 20. §. Hatályos: 2012. VII. 1-től.
Egyesületünket a Nemzeti Együttműködési Alap támogatja.
Bemutatkozás
A Házi Gyermekorvosok Egyesülete az országban dolgozó 1500 házi gyermekorvos szakmai és érdekérvényesítő szervezete. Minden gyermek számára elérhető korszerű ellátást, megfelelő munkakörülményeket, vonzó életpályát biztosító gyermekorvosi alapellátásért küzdünk. Kapcsolatban állunk a gyermekgyógyászat és az alapellátás irányító testületeivel, intézményeivel, az egészségügyi kormányzattal, nemzetközi szervezetek aktív tagjai vagyunk.
Rendezvényeink
Kávészünet konferencia - Nyugodtabb vizeken!
2024. május 2-5.

2024. május 2-5. között kerül megrendezésre a HGYE Kávészünet konferenciája, Siófokon.

Kiemelt partnereink
EESZT
Gyermekorvos továbbképzés
Első 1000 nap program
Hungarian Primary Care Pediatricians Clinical Research Network
Observer | Tradíció és Innováció