Új adatszolgáltatási kötelezettség

Jogszabályok, rendeletek 2017.06.18.

Miért volt szükség az új adatlapra?
Az utóbbi évek felmérései szerint, míg az Európai Unióban a fogyatékosnak minősített gyermekek aránya 2,5-3% körül mozgott, addig ez az arány Magyarországon ennek a kétszeresét is elérte.


Az esetek folyamatos és ugrásszerű szaporodása főként az utóbbi években következett be. Megfigyelhető volt egyfajta párhuzam a fogyatékra szánt normatíva emelkedése és a gyermeklétszám növekedése között. A változás az enyhe értelmi fogyatékosok számában, illetve a 2003-ig használt, úgynevezett “más” fogyatékosság körében volt a legnagyobb.

A fogyatékosnak minősített tanulók között a hátrányos helyzetű roma gyermekek erősen felülreprezentáltak voltak, holott az aránynak minden populációban közel azonosnak kellene lennie. Az értelmi fogyatékosság és a hátrányos helyzet gyakran összekeveredett. Ebben a szokatlan és elfogadhatatlan helyzetben az Oktatási Minisztérium meghatározó feladatának tekintette, hogy a fogyatékosnak minősített gyermekek közül kiemelje az egészségeseket. Minthogy a fogyatékosság egészségügyi kategória, e meghatározás mögött orvosi diagnózisnak kell állnia. Ilyen minősítés a továbbiakban ezért nem születhet orvosi szakvélemény nélkül.

Az Oktatási Minisztérium koordinációjával indult “Utolsó padból” program munkájában az egészségügyi tárca, a Gyermek-, Ifjúsági- és Sportminisztérium, a Belügyminisztérium, valamint az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal is részt vett. A program részeként módosították a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI.24.) Művelődési és Közoktatási minisztériumi rendeletet, amibe bekerült egy új, 5. sz. melléklet: “Adatlap a fejlődési szint megítéléséhez az iskolai felkészítés elősegítésére”. A rendeletmódosítás célja a fogyatékossá minősítés szabályozása volt. Az orvosi vizsgálat része a hallás, a látás, a mozgás, a beszéd, az értelem és a személyiség vizsgálata, az értelmi fogyatékosság, az autizmus – gyermekpszichiátriai szakorvosi véleménnyel megerősített megállapítása. Fel kell ismernie az orvosnak a pszichés fejlődés zavara következtében a nevelési, tanulási folyamatban kialakuló tartós és súlyos akadályozottságot is. “Az utolsó padból” programnak része, hogy megkezdték az első és második osztályos, enyhe fokban értelmi fogyatékos gyermekek felülvizsgálatát is. Ezeknél a szakértői vizsgálatoknál nélkülözhetetlenné vált a gyermekorvos, a háziorvos véleménye.

Az 5. számú melléklet szerinti adatlapot minden 2004. szeptember 1-je után ötödik életévét betöltő gyermekre vonatkozóan ki kell tölteni, mert ez, a sajátos nevelési igény vizsgálatának és megállapításának elengedhetetlen kelléke lesz.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

A gyermekeket ellátó háziorvosok, gyermekorvosok – az adatlap kézi vagy elektronikus kitöltését leszámítva – lényegében nem kapnak új feladatot. Ez az életkori szűrővizsgálat ugyanis eddig is része volt a feladatainknak. Az adatlap kitöltése a betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló szűrővizsgálatokról szóló 51/1997. (XII. 18.) NM rendelet alapján elvben korábban is kötelező volt.

Az adatlapon összegyűjtött információk a gyermek érdekében kerülnek felhasználásra, rögzítésük adatvédelmi szabályba nem ütközik. Ha az 5 éves korban végzett orvosi vizsgálat során felmerül a fogyatékosság lehetősége, akkor még van esély a beiskolázásig ezt tisztázni és a gyermeket szükség szerint kezelni, fejleszteni.

Nemcsak a szakértői vizsgálatra küldött gyermekről, hanem minden 5 évesről készülnie kell adatlapnak, ami az adatvédelmi szabályok betartása mellett része lesz az iskola-egészségügyi dokumentációnak. Nem jelent tehát új adatszolgáltatást, hanem csak egy lelet, igazolás átadását a szülőnek gyermeke egészségi állapotáról. A kitöltött lap az iskolai beiratkozás nélkülözhetetlen része és támpontot nyújt, ha a későbbiekben merül fel az iskolában a fogyatékosság gyanúja.

Az adatlap tartalmi elemeit az Országos Gyermekegészségügyi Intézet szakértői állították össze. A személyi adatokon kívül az anamnézisre, fizikális státusra, pszichomotoros-, értelmi- és szociális fejlettségre vonatkozó modult tartalmaz. Kitöltéséhez szükség van a területi védőnőtől kapott, környezeti veszélyeztető tényezőkre, a szomatikus, pszichomotoros, értelmi és szociális fejlettségre, valamint az életkorhoz kötött érzékszervi szűrővizsgálatokra vonatkozó információra is.

Az adatlapon szereplő számjelzések magyarázata a mellékletben lemaradt. Jelentésük a következő: (?) a területi védőnő által készített környezettanulmány alapján; (?) az életkorhoz kötött érzékszervi vizsgálatok alapján töltendő ki; (?) a speciális ellátás lehet szakorvosi kivizsgálás és kezelés; rehabilitáció vagy korai fejlesztés.

A szülő a kitöltött adatlapot, vagy a gyermek vizsgálatkérő lapjához mellékeli, vagy az óvoda védőnőjéhez juttatja el, aki azt a gyermek iskola-egészségügyi dokumentációjához csatolja.

Kovács Julianna
Kérdés esetén 06-30/938-2554

Bemutatkozás
A Házi Gyermekorvosok Egyesülete az országban dolgozó 1500 házi gyermekorvos szakmai és érdekérvényesítő szervezete. Minden gyermek számára elérhető korszerű ellátást, megfelelő munkakörülményeket, vonzó életpályát biztosító gyermekorvosi alapellátásért küzdünk. Kapcsolatban állunk a gyermekgyógyászat és az alapellátás irányító testületeivel, intézményeivel, az egészségügyi kormányzattal, nemzetközi szervezetek aktív tagjai vagyunk.
Rendezvényeink
Kávészünet-21
2019. május 10-12.

Hotel Azúr, Siófok

Kiemelt partnereink
Házi Gyermekorvosi Szekció
Gyermekegészségügyi Információs Magazin Szülőknek GyermekLét – A Házi Gyermekorvosok Egyesülete tájékoztató elektronikus kiadványa.
Gyermekorvos továbbképzés
Első 1000 nap program