Igazolás - változást sürgetnek a gyermekorvosok

Hí­rek 2018.01.03.

Az igazolások miatti felesleges orvos – beteg - szülő találkozások tömegesen irritálják a kollégákat. Értelmes munkától veszik el az időt, rossz a szülőnek, gyereknek, rontja a munkahelyi közérzetünket, leértékeli az orvosi tevékenységet, “dokivá” silányít


idézet egy HGYE-nek szóló e-mail-ből:

Az igazolások miatti felesleges orvos – beteg – szülő találkozások tömegesen irritálják a kollégákat. Értelmes munkától veszik el az időt, rossz a szülőnek, gyereknek, rontja a munkahelyi közérzetünket, leértékeli az orvosi tevékenységet, “dokivá” silányít. Azért csináljuk, mert állítólag jogszabály kötelezi az óvodákat, iskolákat, hogy mindenre papírt kérjenek. Tény az is, hogy vannak iskolák, óvodák, akik nem kérnek igazolást. Évtizedek óta küzdünk ellene, érdemi reakciók nélkül. A kérdés érzékenyen érinti a kollégákat, az utóbbi évek minden értekezletén felmerül, rontja az imidzsünket, hogy nem érünk el eredményt.”

*****

Módosítani szeretné az iskolai orvosi igazolásokra vonatkozó szabályokat a Házi Gyermekorvosok Egyesülete. (Info Rádió)

A szervezet elnöke szerint az orvoshoz fordulók nagy része nem betegség, hanem igazolás miatt keresi fel kezelőorvosát. „Jogosnak tartjuk, hogy vannak olyan betegségek, amelyekből felépülve a gyermek csak orvosi igazolással mehessen vissza a közösségbe. Ám vannak olyan könnyebb betegségek, mint például egy nátha, vagy egy hasmenés, amelyek esetében orvosi vizsgálat nélkül is megoldódnak a gondok. Ilyenkor az orvoshoz fordulás egyetlen oka az igazolás” – mondta el az InfoRádiónak a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke. „Betegrendelésen betegek vannak. Közéjük kell beülni az igazolásért érkező gyógyult, egészséges gyermekeknek és várni, hogy kapjanak egy papírt. Ezért gondoljuk azt, hogy ezt az egész kérdést újra kellene tárgyalni” – mutatott rá a gyermekorvos. A háziorvosok ezért javasolják, hogy a szülők által igazolható napok számát 15-re emeljék meg. „Ezzel nagyságrendekkel lehetne csökkenteni a szülők és az orvosok terheit is”- hangsúlyozta Póta György. Szerinte három helyett jobb lenne engedélyezni, hogy a szülő egy évben akár 15 napot is igazolhasson.



Kolléga-1:

„Nem megoldás, ha max. 3 napot igazolhat szülő, mert 3 nap alatt a leggyakoribb semmiségek se gyógyulnak meg. Legyen 15 munkanap oktatási évenként, alkalmanként maximum 5 nap.”

*****

Kolléga-2:

Definiáljuk a dilemmát: ha van olyan betegség, ami nem igényel orvosi ellátást, de hiányzással jár, ki igazolja azt? A szülő, aki megoldotta a problémát, vagy az orvos, aki nem is tudott a betegségről?

*****

INFO Rádió:

„Rétvári Bence a Parlamentben kérdésre válaszolva azt állította, nem érkezett panasz a rendszerre, azaz jól működik a szabályozás.”

*****

Kolléga-3:

„Akkor, ha kell, induljon a panaszáradat, pl. facebook/szülői levelezési kampány!” .

*****

A HGYE Jogsegélyszolgálatának válasza egy kolléga kérdéseire:

A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 51. § szabályozza az iskolai hiányzások módját. A házirend készítését a nemzeti köznevelésről szóló törvény (2011. évi CXC törvény) 25. § – a írja elő a köznevelési intézmények számára.

A jogszabály megkülönbözteti a betegség miatti hiányzást és az egyéb okból való távollétet, ezekre eltérő szabályozást ír elő.

A betegség miatti hiányzás:

Az erre vonatkozó rendelkezések egyértelműek. A beteg gyermek, tanuló az orvos által meghatározott időszakban nem látogathatja a nevelési-oktatási intézményt. Azt, hogy a gyermek, a tanuló ismét egészséges és látogathatja a nevelési-oktatási intézményt, részt vehet a foglalkozásokon, orvosnak kell igazolnia.

Egyéb okból történő távolmaradás:

Ha a gyermek az óvodai foglalkozásról, a tanuló a tanítási óráról és egyéb foglalkozásról, valamint a kollégiumi foglalkozásról távol marad, mulasztását igazolnia kell. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha

a) a gyermek, a tanuló – gyermek, kiskorú tanuló esetén a szülő írásbeli kérelmére – a házirendben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra,
b) a gyermek, a tanuló beteg volt, és azt a házirendben meghatározottak szerint igazolja, (lásd előbb)
c) a gyermek, a tanuló hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni,
Az iskolai házirendek általában a következő megfogalmazást tartalmazzák:

„Ha a tanuló egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni, a hiányzását a szülő igazolhatja. Az igazolás az ellenőrzőbe történő bejegyzéssel történik. A tanuló részére a szülő összesen legfeljebb három(3) tanítási napot igazolhat (a fentiek alapján). A szülő nem köteles indokolni a tanuló hiányzásának okát.”

Azok az intézmények, amelyek nem kérnek semmilyen igazolást a hiányzásról jogszabály ellenesen működnek, mivel az igazolatlan hiányzásnak, ha annak száma meghaladja a jogszabályban előírtakat, számos következménye lehet pl.: szabálysértési eljárást vonhat maga után, továbbá az iskola számára kötelezettséget ír a szülő illetve gyermekjóléti intézmények értesítésére.

A köznevelési jogszabályok tehát semmilyen formában nem tartalmaznak időtartambeli megkötést a szülő által igazolható mulasztásra, azt az iskola határozhatja meg belső szabályzatában.”

Amennyiben a szülő észleli a betegséget, akkor kétféleképpen dönthet:

Orvoshoz viszi.
Nem viszi orvoshoz.
Nézzük az első esetet:

Ha a szülő orvoshoz viszi a gyermekét, akkor csak akkor mehet újra iskolába, ha az orvos igazolja, hogy egészséges. Ha a szülő nem viszi a gyereket az orvoshoz, ő dönt arról, hogy a gyermek otthon marad néhány napig. Ekkor neki kell igazolnia a hiányzást, de nem írhatja, hogy a gyerek beteg volt, mert akkor orvoshoz kell(ett volna) vinnie. Ha viszont csak annyit ír, hogy gyermeke igazoltan volt távol, tehát az ő tudtával, akkor az intézményi házirend szabályai lépnek életbe, amely szerint a legtöbb iskolai, óvodai házirend szerint a szülő egy évben összesen 3 napot igazolhat.

Ez az oka, hogy a szülő minden banális esetben orvoshoz viszik a gyermeküket.

Megoldás lehet, ha a szülő több napot igazolhat, ezért egyesületünk ilyen tartalmú javaslatot fogalmazott meg az államtitkárság felé.

Mi lehet tehát az irány:

Az óvodai, iskolai házirendek adjanak nagyobb lehetőséget a szülőknek, javaslatunk szerint évi 15 napot, hogy igazolást adhassanak gyermekük hiányzására.
Bátorítsuk a szülőket, hogy ne vigyék náthával, hasmenéssel, enyhébb köhögéssel orvoshoz a gyereket, hanem tartsák őt otthon néhány napig, és (ha lehetőség lesz rá) igazolják ők a hiányzást, amelyet nem kell indokolni. Ehhez persze tudniuk kell, hogy mikor kell orvos és mikor nem, mikor elegendő egy jól képzett asszisztens tanácsa?
Amikor nem szükséges orvosi ellátás, joga legyen a felkészült, képzett asszisztensnek (para-medikális személyzetnek, non doktornak) egy igazolás kiállítására. Ez viszont a képzési rendszer és a kompetenciakörök megváltoztatását, az orvos és nem orvosi személyzet közötti feladatmegosztás racionalizációját igényli.
*****

A HGYE levele Dr. Aáry-Tamás Lajosnak, az Oktatási Jogok Biztosának

Tisztelt Dr. Aáry-Tamás Lajos Úr!

Köszönettel vettük kezdeményezését az orvosi igazolások ellentmondásos kérdéseivel foglalkozó egyezető megbeszélésre.

Kérésére mellékeljük a HGYE Hírvivő című szakmai lapjában e témában 2008. óta megjelent cikkeket és közöttük egyesületünk 2015-ben Balogh Zoltán miniszter úrnak írt levelét.

Őszintén reméljük, hogy az orvosi igazolások visszás kérdéseiben mind az oktatásügy, mind a gyermek-egészségügyi alapellátás, mind a szülők szempontjait figyelembe vevő megoldást sikerül találunk.”

Budapest, 2017. május 31.

*****

Kolléga-4:

„Fel kell világosítani a pedagógusok széles tömegét, e nélkül nem lesz változás. És a szülőknek is látniuk kell, hogy igazuk van, amikor tiltakoznak a jelenlegi helyzet fonákságai ellen. Tudniuk kell, hogy az orvosok épp úgy gondolkodnak az „igazolásosdiról”, ahogy többségük.”

*****

A HGYE javaslata:

Ahogy a táborozási igazolások esetében, úgy más országok gyakorlatához hasonlóan, az ovos által kiállított igazolások többsége helyébe léphet a szülői felelősség vállalás. A gyermek nap mint nap a szülő szeme előtt van, aki észlelheti gyermeke állapotában beálló apróbb változásokat is. Amennyiben gyermeke betegségre utaló tüneteket mutat, mérlegelheti az orvoshoz fordulást, ha azonban panasz és tünetmentes, vihetné közösségbe, küldhetné iskolába, ezzel felesleges utazástól, költségektől, hosszas várakozástól, esetleges újabb infekciótól kímélve meg a családot.

Ha egy szülőtől elvárjuk, hogy gyermeke egészségestől eltérő állapotát felismerje, úgy természetesnek tarthatjuk, hogy panaszmentességét is igazolhatja. Tekintsük a szülőt felnőtt, egyre biztosabb talajon álló, döntésképes személynek, mi pedig a megfelelő egészségnevelési eszközökkel támogassuk őt ebben. Engedjük, sőt, tegyük lehetővé, hogy egy könnyebb lefolyású, orvosi vizsgálatot nem igénylő megbetegedés esetén a gyakorlott szülő dönthessen gyermeke gyógyulásáról, és mulasztását felelősen igazolja. Ennek érdekében a szülők számára álljon rendelkezésre egy általuk igazolható időkeret, ami akár 15 nap is lehet oktatási évenként. Egy ilyen tartalmú intézkedéssel nagymértékben csökkenthető a felesleges orvos-beteg találkozások száma.

Bemutatkozás
A Házi Gyermekorvosok Egyesülete az országban dolgozó 1500 házi gyermekorvos szakmai és érdekérvényesítő szervezete. Minden gyermek számára elérhető korszerű ellátást, megfelelő munkakörülményeket, vonzó életpályát biztosító gyermekorvosi alapellátásért küzdünk. Kapcsolatban állunk a gyermekgyógyászat és az alapellátás irányító testületeivel, intézményeivel, az egészségügyi kormányzattal, nemzetközi szervezetek aktív tagjai vagyunk.
Rendezvényeink
XXIV. Őszi Konferencia - Backstage - A színfalak mögött
2018. november 23-24.

XXIV. Őszi Konferencia - Backstage - A színfalak mögött
Hotel Benczúr

Kiemelt partnereink
Házi Gyermekorvosi Szekció
Gyermekegészségügyi Információs Magazin Szülőknek GyermekLét – A Házi Gyermekorvosok Egyesülete tájékoztató elektronikus kiadványa.
Gyermekorvos továbbképzés
Első 1000 nap program