Mi a különbség, miben más az alapellátásban dolgozó gyermekorvos tevékenysége a
kórházi, klinikai körülmények között dolgozó kollégáitól? A közelmúltban megjelent
„Az elsődleges gyermekorvoslás gyakorlata” című kézikönyv ezen kérdések megválaszolása
mellett megjeleníti azokat a speciális ismereteket, melyeket a vállalkozói lét
kényszerített a praxistulajdonos gyermekorvosra, és azt is, hogy a hagyományos
gyermekgyógyászati klinikum ismeretanyaga milyen szemlélettel, módszerekkel alkalmazható az alapellátásban.
20 éve alakult a Házi Gyermekorvosok Egyesülete az országban dolgozó mintegy 1600
házi gyermekorvos szakmai és érdekvédelmi szervezeteként. Legfontosabb feladatának
tekintette és tekinti, hogy ne csak fennmaradjon, de fejlődjön, megújuljon a
gyermekek elsődleges gyermekorvosi ellátása.
Ennek a munkának egy fontos mérföldköve a "Az elsődleges gyermekorvoslás gyakorlata
" című kézikönyv első kötetének megjelenése.
Szeretnénk megmutatni, mi a különbség, miben más az alapellátásban dolgozó
gyermekorvos tevékenysége a kórházi, klinikai körülmények között dolgozó
kollégáitól. Fontos tudni, hogy melyek azok a speciális ismeretek, amelyet a
vállalkozói lét kényszerített a praxistulajdonos gyermekorvosra, és azt is,
hogy a hagyományos gyermekgyógyászati klinikum ismeretanyaga milyen szemlélettel,
módszerekkel alkalmazható az alapellátásban. Ezt a tudásanyagot nem vagy csak
részben lehet megtanulni az egyetemi szakorvosképzés során.
A kézikönyv létrehozásának ötletét is az adta, hogy segítsen a gyermekgyógyász
rezidenseknek, szakorvosoknak felkészülni a házi gyermekorvosi munkára. Segítse
a már pályán lévőket is, ha hirtelen nem tudnak hova fordulni a praxisban addig
soha nem tapasztalt szakmai, jogi, munkavédelmi, munkáltatói, adózási problémáikkal.
E könyvből betekintést nyerhetnek a házi gyermekorvosok munkájába a védőnők,
sőt a kórházban, klinikán dolgozó gyermekorvos kollégák is.
A gyermekek gyógyítását, gondozását házi gyermekorvosi szemlélettel és tartalommal
tárgyaló gyakorlati kézikönyv megírása régóta érzékelhető hiányt pótol.
A gyakorlati haszon mellett szükség volt erre az összefoglaló jellegű kézikönyvre
az elsődleges (házi) gyermekorvosi ellátás identitásának meghatározásához is.
Ez a szakterület a gyermekgyógyászat és a háziorvoslás között, a "senki földjén"
vegetált. Nemegyszer két szék között a pad alatt. Pedig a házi gyermekorvosi
rendelőkben évente több, mint tízmillió orvos-beteg találkozás zajlik. Az itt
végzett megelőző és gyógyító munka népegészségügyi jelentősége mellett – megszűrve
a szakorvosi és kórházi ellátásra kerülő beteganyagot – biztosítja a magasabb
ellátási szintek tömegellátástól mentes működését.
GYE Szlogen HáttérfalA Házi Gyermekorvosok Egyesülete felismerte a történelmi szükségszerűséget,
hogy a gyermekek alapellátását önálló alrendszerként kell működtetni. Érdemes
mindenkit emlékeztetni arra, hogy az orvostudomány történetének kiemelkedő
jelentőségű eseményei között tartják számon az első gyermekkórházak létrejöttét.
Ez volt az első intézményes elismerése annak, hogy a gyermekek speciális orvosi
ellátást igényelnek. A XX. század közepe óta különböző ütemben és mértékben
fokozatosan kiépültek a területi gyermekorvosi ellátás rendszerei is. Ez a
folyamat a gyermekek területi orvosi ellátásában megakadt és nem vált teljes körűvé.
Az elsődleges gyermekorvosi ellátás presztízsét csökkentik azok a folyamatok,
melyek növelik a bürokráciát és a kapuőr szerepet valamiféle adminisztratív
diszpécser szereppé alacsonyítják. Az ilyen jellegű feladatok ellátásához
ugyanis nem kell magas fokú gyermekorvosi képzettség. A gyermekorvosi rendelőben
történő betegvizsgálat, a kezelés szakszerűségének színvonala ugyanakkor
alapvetően meghatározza, hogy az orvos-beteg találkozás milyen eredménnyel
zárul. Itt dől el a gyermekek definitív ellátása, az, hogy egy egészségügyi
probléma hányadik nekirugaszkodásra, mikor, milyen progresszivitási szinten
és hogyan oldódik meg. A betegutak racionális menedzselése, a megfelelő ellátási
szintek igénybevételének időzítése az elsődleges orvosi ellátás olyan fontos
momentuma, amely igényli a magas szinten képzett házi gyermekorvosokat.
A kézikönyv az első magyar nyelvű szakmai összefoglalás, amely a házi gyermekorvoslásra,
mint önálló klinikai entitásra, akadémiai és tudományos diszciplínára tekint, és
választja témájának. Azért fontos ez ma, 2015-ben, mert a hazai gyermekorvosi
alapellátás krízishelyzet felé sodródik. A házi gyermekorvosok átlagéletkora
60 év, közel negyven százalékuk nyugdíjkorú, a 40 év alattiak aránya mindössze
néhány százalék, a praxisok gyakorlatilag eladhatatlanok. Az utód nélkül megüresedő
praxisokhoz tartozó gyermekek sorsa, további orvosi alapellátása óriási probléma.
Vagy vegyes praxisokba olvadnak be, vagy körzethatárok módosításával duzzasztják
a környező, hasonló sorsra váró gyermekpraxisokat. A házi gyermekorvosok
kompetenciájának általános szintje nemzetközi mértékkel mérve alacsony,
hiányzik egy modern szakmai minőségellenőrző rendszer. Mindez magában
hordozza a szakmai eligénytelenedés, a kiégés kockázatát. Az elfogadhatónál
egyenlőtlenebb a gyermekek hozzáférése a gyermekorvosi ellátáshoz, miközben
több vizsgálat is egyértelműen igazolja, hogy a vegyes praxisok szinte minden,
a gyermekeket érintő szakmai mutatójukban elmaradnak a gyermekorvosi körzetekétől.
A házi gyermekorvoslás magyarországi hagyományai egy olyan rendszert képeznek,
amelyben rengeteg értékes szakmai tudás és emberi tapasztalat van felhalmozva,
amelyet érdemes volna nemzedékről nemzedékre továbbadni. Ha ez a folytonosság
az ezt a hivatást művelők elfogyásával lassan megszűnik, a gyermekorvosi
alapellátásnak nemcsak a szakmai gyakorlaton alapuló tartalma, de ezzel együtt
a huszadik századi polgári kultúra egy értékes eleme porlik szét, süllyed el a szemünk előtt.
Be kell látni, hogy a házi gyermekorvoslás különleges helyet foglal el a
szubspecialitások rendszerében. Egyfajta speciális kettősség az, ami ezt a
hivatást jellemzi. Ezt a kettősséget sokan gyengeségként, hátrányként fogják
fel, pedig nem az. A kettősség lényege leegyszerűsítve az, hogy a gyermek-alapellátásban
működő csecsemő – és gyermekgyógyászat szakképesítéssel rendelkező orvosok szakmailag
a gyermekgyógyászathoz, működésük keretét, logisztikáját tekintve pedig inkább az
alapellátáshoz kapcsolódnak. Ez a leírás azonban nem teljesen fedi a valóságot.
A gyermekorvosi alapellátás ugyanis nemcsak módszereiben, logisztikájában más,
mint a klinikai-kórházi gyermekgyógyászat, de szakmai értelemben is.
A házi gyermekorvoslás önálló specifikumai miatt teljes mértékben nem illeszthető
be sem a gyermekgyógyászat, sem az alapellátás rendszerébe, sem a csecsemő-
és gyermekgyógyászati, sem a családorvosi szakvizsga megszerzése önmagában
nem biztosítja, nem fedi le a házi gyermekorvoslás gyakorlásához szükséges
elméleti tudás és gyakorlati készségek birtoklását.
A kézikönyv I. kötetének 20 fejezete a házi gyermekorvosok munkáját alapvetően befolyásoló,
meghatározó kérdéseket tárgyalja. Példaként említhetők a házi gyermekorvoslás szemléletével,
módszereivel, praxis működtetésével, a kommunikációval, a prevencióval, az iskolaorvoslással,
a közegészségügyi feladatokkal, a szűrővizsgálatokkal, az immunizációval, a szociálpediátriával,
a gyermekbalesetekkel és gyermekbántalmazással kapcsolatos kérdésekkel foglalkozó fejezetek.
A felhasználhatóságot segíti a tárgymutató és a fogalmak magyarázata.
A kézikönyvet a KF & T Kft Pharmamedia Kiadó a Házi Gyermekorvosok Egyesületével közösen jegyzi.
A HGYE és a kiadó tervei között szerepel a kézikönyv második kötetének megjelentetése,
amely tünet- és problémaorientált megközelítésben tárgyalja a házi gyermekorvosok gyakorlati feladatait.
A kötet szerkesztői:
Kálmán Mihály és Kovács Ákos
Az első kötet 3 950 Ft-os áron már kapható az online megrendelő felületen keresztül, amit a gombra kattintva megrendelhet!
MEGRENDELEM2024. május 2-5. között kerül megrendezésre a HGYE Kávészünet konferenciája, Siófokon.