Új adatszolgáltatási kötelezettség

Jogszabályok, rendeletek 2017.06.18.
Miért volt szükség az új adatlapra? Az utóbbi évek felmérései szerint, míg az Európai Unióban a fogyatékosnak minősített gyermekek aránya 2,5-3% körül mozgott, addig ez az arány Magyarországon ennek a kétszeresét is elérte.
Az esetek folyamatos és ugrásszerű szaporodása főként az utóbbi években következett be. Megfigyelhető volt egyfajta párhuzam a fogyatékra szánt normatíva emelkedése és a gyermeklétszám növekedése között. A változás az enyhe értelmi fogyatékosok számában, illetve a 2003-ig használt, úgynevezett “más” fogyatékosság körében volt a legnagyobb. A fogyatékosnak minősített tanulók között a hátrányos helyzetű roma gyermekek erősen felülreprezentáltak voltak, holott az aránynak minden populációban közel azonosnak kellene lennie. Az értelmi fogyatékosság és a hátrányos helyzet gyakran összekeveredett. Ebben a szokatlan és elfogadhatatlan helyzetben az Oktatási Minisztérium meghatározó feladatának tekintette, hogy a fogyatékosnak minősített gyermekek közül kiemelje az egészségeseket. Minthogy a fogyatékosság egészségügyi kategória, e meghatározás mögött orvosi diagnózisnak kell állnia. Ilyen minősítés a továbbiakban ezért nem születhet orvosi szakvélemény nélkül. Az Oktatási Minisztérium koordinációjával indult “Utolsó padból” program munkájában az egészségügyi tárca, a Gyermek-, Ifjúsági- és Sportminisztérium, a Belügyminisztérium, valamint az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal is részt vett. A program részeként módosították a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI.24.) Művelődési és Közoktatási minisztériumi rendeletet, amibe bekerült egy új, 5. sz. melléklet: “Adatlap a fejlődési szint megítéléséhez az iskolai felkészítés elősegítésére”. A rendeletmódosítás célja a fogyatékossá minősítés szabályozása volt. Az orvosi vizsgálat része a hallás, a látás, a mozgás, a beszéd, az értelem és a személyiség vizsgálata, az értelmi fogyatékosság, az autizmus – gyermekpszichiátriai szakorvosi véleménnyel megerősített megállapítása. Fel kell ismernie az orvosnak a pszichés fejlődés zavara következtében a nevelési, tanulási folyamatban kialakuló tartós és súlyos akadályozottságot is. “Az utolsó padból” programnak része, hogy megkezdték az első és második osztályos, enyhe fokban értelmi fogyatékos gyermekek felülvizsgálatát is. Ezeknél a szakértői vizsgálatoknál nélkülözhetetlenné vált a gyermekorvos, a háziorvos véleménye. Az 5. számú melléklet szerinti adatlapot minden 2004. szeptember 1-je után ötödik életévét betöltő gyermekre vonatkozóan ki kell tölteni, mert ez, a sajátos nevelési igény vizsgálatának és megállapításának elengedhetetlen kelléke lesz. Mit jelent ez a gyakorlatban? A gyermekeket ellátó háziorvosok, gyermekorvosok – az adatlap kézi vagy elektronikus kitöltését leszámítva – lényegében nem kapnak új feladatot. Ez az életkori szűrővizsgálat ugyanis eddig is része volt a feladatainknak. Az adatlap kitöltése a betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló szűrővizsgálatokról szóló 51/1997. (XII. 18.) NM rendelet alapján elvben korábban is kötelező volt. Az adatlapon összegyűjtött információk a gyermek érdekében kerülnek felhasználásra, rögzítésük adatvédelmi szabályba nem ütközik. Ha az 5 éves korban végzett orvosi vizsgálat során felmerül a fogyatékosság lehetősége, akkor még van esély a beiskolázásig ezt tisztázni és a gyermeket szükség szerint kezelni, fejleszteni. Nemcsak a szakértői vizsgálatra küldött gyermekről, hanem minden 5 évesről készülnie kell adatlapnak, ami az adatvédelmi szabályok betartása mellett része lesz az iskola-egészségügyi dokumentációnak. Nem jelent tehát új adatszolgáltatást, hanem csak egy lelet, igazolás átadását a szülőnek gyermeke egészségi állapotáról. A kitöltött lap az iskolai beiratkozás nélkülözhetetlen része és támpontot nyújt, ha a későbbiekben merül fel az iskolában a fogyatékosság gyanúja. Az adatlap tartalmi elemeit az Országos Gyermekegészségügyi Intézet szakértői állították össze. A személyi adatokon kívül az anamnézisre, fizikális státusra, pszichomotoros-, értelmi- és szociális fejlettségre vonatkozó modult tartalmaz. Kitöltéséhez szükség van a területi védőnőtől kapott, környezeti veszélyeztető tényezőkre, a szomatikus, pszichomotoros, értelmi és szociális fejlettségre, valamint az életkorhoz kötött érzékszervi szűrővizsgálatokra vonatkozó információra is. Az adatlapon szereplő számjelzések magyarázata a mellékletben lemaradt. Jelentésük a következő: (?) a területi védőnő által készített környezettanulmány alapján; (?) az életkorhoz kötött érzékszervi vizsgálatok alapján töltendő ki; (?) a speciális ellátás lehet szakorvosi kivizsgálás és kezelés; rehabilitáció vagy korai fejlesztés. A szülő a kitöltött adatlapot, vagy a gyermek vizsgálatkérő lapjához mellékeli, vagy az óvoda védőnőjéhez juttatja el, aki azt a gyermek iskola-egészségügyi dokumentációjához csatolja. Kovács Julianna Kérdés esetén 06-30/938-2554
Bemutatkozás
A Házi Gyermekorvosok Egyesülete az országban dolgozó 1500 házi gyermekorvos szakmai és érdekérvényesítő szervezete. Minden gyermek számára elérhető korszerű ellátást, megfelelő munkakörülményeket, vonzó életpályát biztosító gyermekorvosi alapellátásért küzdünk. Kapcsolatban állunk a gyermekgyógyászat és az alapellátás irányító testületeivel, intézményeivel, az egészségügyi kormányzattal, nemzetközi szervezetek aktív tagjai vagyunk.
Rendezvényeink
Kiemelt partnereink
EESZT
Gyermekorvos továbbképzés
Első 1000 nap program
Hungarian Primary Care Pediatricians Clinical Research Network
Observer | Tradíció és Innováció