Infekciókontroll

Jogszabályok, rendeletek 2017.06.18.
20/2009. (VI. 18.) EüM rendelet az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzéséről, e tevékenységek szakmai minimumfeltételeiről és felügyeletéről. A megjelent jogszabály 3. és 4. szakaszainak tartalmát ajánljuk kollégáink figyelmébe! 20/2009. (VI. 18.) EüM rendelet az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzéséről, e tevékenységek szakmai minimumfeltételeiről és felügyeletéről
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (2) bekezdés df) és ga) alpontjában foglalt felhatalmazás alapján, az egészségügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 161/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörben eljárva az alábbiakat rendelem el: 1. § E rendelet hatálya kiterjed a) a Magyarország területén működő egészségügyi szolgáltatókra és b) az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatra (a továbbiakban: ÁNTSZ), valamint a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervére és kistérségi (fővárosi kerületi) népegészségügyi intézetére. Értelmező rendelkezések 2. § E rendelet alkalmazásában a) egészségügyi ellátással összefüggő fertőzés: a betegnél, az egészségügyi dolgozónál, valamint az egészségügyi ellátással kapcsolatba kerülő más személynél (például önkéntes segítő, látogató) az egészségügyi ellátás során kialakult fertőzés; b) infekciókontroll: az egészségügyi ellátással összefüggő fertőző betegségek kialakulásában szerepet játszó tényezők ismeretén, elemzésén alapuló fertőzések megelőzésére irányuló intervenciós tevékenység; c) surveillance: olyan folyamatosan működő információs rendszer, amely standardizált definíciók és módszertan alapján validált kritériumok szerinti adatgyűjtést, elemzést, értelmezést, visszacsatolást és intervenciót tesz lehetővé; d) célzott surveillance: egy-egy meghatározott fertőzés, rizikótényező, kórokozó, antibiotikum érzékenység/rezisztencia, profilaktikus vagy terápiás célú gyógyszer felhasználás monitorozására irányuló tevékenység; e) nosocomialis (kórházi) fertőzés: azon egészségügyi ellátással összefüggő fertőzés, melyet a beteg, az egészségügyi dolgozó, valamint az egészségügyi ellátással kapcsolatba kerülő más személy a fekvőbeteg-szakellátás során szerez és amely az intézményi felvételkor lappangó formában sem volt jelen; f) nosocomiális surveillance: a nosocomiális fertőzések megjelenésére, gyakoriságára és részletes vizsgálatára irányuló, illetve a fertőzések kialakulásának kockázati tényezőire vonatkozó surveillance; g) mikrobiológiai surveillance: kórokozók előfordulása és rezisztenciájának nyomon követése, a fertőző betegségek jelentésének rendjéről szóló miniszteri rendelet szerinti, bejelentésre kötelezett kórokozók előfordulásának azonosítására irányuló célzott surveillance; h) antibiotikum rezisztencia surveillance: a kórokozók antibiotikum érzékenység/rezisztencia változásaira irányuló, célzott surveillance; i) antimikrobiális szerek felhasználásának és hasznosításának surveillance-a: az egészségügyi intézmény által felhasznált antimikróbás szerek fogyasztására és megfelelő felhasználására irányuló célzott surveillance; j) antibiotikum politika: a fertőzések megelőzésére és gyógyítására alkalmazott antibiotikumok ésszerű és költséghatékony felhasználásának tervezése, elemzése, ellenőrzése, illetve az antibiotikumokkal szembeni rezisztencia kialakulása és terjedése ellen alkalmazott módszerek összessége; k) Infekciókontroll és Antibiotikum Bizottság: az infekciókontroll tevékenységet – beleértve az antibiotikumok alkalmazásának területét is – irányító és felügyelő multidiszciplináris bizottság; l) izoláció: a fertőzés terjedését megakadályozó eljárások, illetve szabályok összessége; m) fertőtlenítés: a fertőzés terjedését megakadályozó azon eljárás, mely során a környezetbe (felületek, eszközök, tárgyak, kéz, bőr stb.) kikerült, fertőzések kialakulásában szerepet játszó kórokozók számának csökkentése (szanációja) vagy kiirtása történik különböző módszerekkel (fizikai, kémiai); n) steril anyag-eszköz ellátás: az egészségügyi szolgáltatás nyújtása során sterilen alkalmazandó orvostechnikai eszközök biztosításának rendszere, beleértve a vonatkozó honosított harmonizált szabványok és irányelvek alapján, a felhasználás helyén végzett sterilanyag/eszköz előállítást is; o) járványügyi intézkedés: az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések átvitelének, szóródásának (járvány, járványveszély) megakadályozását célzó kötelezés; p) környezeti infekciókontroll: az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzése az egészségügyi intézmény mikrokörnyezetéből (levegő, víz, felületek) eredő rizikótényezők csökkentése révén. Az infekciókontroll tartalma 3. § (1) Az infekciókontroll tevékenység az alábbiakat foglalja magában: a) surveillance: aa) egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések surveillance-a, ab) mikrobiológiai surveillance, ac) antibiotikum rezisztencia surveillance, ad) antimikrobiális szerek felhasználásának és hasznosításának surveillance-a; b) az egészségügyi ellátás folyamatainak – fertőzés kialakulása szempontjából történő – elemzése, a kockázati tényezők meghatározása, a kockázatok minimalizálására irányuló helyi szabályozás kialakítása, bevezetése, valamint a végrehajtás ellenőrzése; c) megelőző tevékenység: ca) az a) és b) pontban leírt tevékenységek adatainak elemzése alapján helyi fertőzés-megelőzési stratégiák kidolgozása, a megvalósítás monitorozása és felügyelete, cb) a megelőző óvintézkedések és az izoláció szabályainak kidolgozása, a megvalósítás monitorozása és felügyelete, cc) környezeti infekciókontroll, cd) a fertőtlenítés folyamatainak szabályozása, a megvalósítás monitorozása és felügyelete, ce) a steril anyag-eszköz ellátás módjának, folyamatainak szabályozása, a végrehajtás felügyelete, cf) a külön jogszabály szerint egészségügyi kártevőnek minősülő rovarok és rágcsálók elleni védekezés felügyelete; d) a külön jogszabály szerint bejelentendő fertőző megbetegedések és a szolgáltatónál felderített sporadikus nosocomiális fertőzések regisztrálása, a szolgáltatónál felderített egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések járványügyi kivizsgálása, a szükséges járványügyi intézkedések megtétele, végrehajtásának felügyelete; e) a halmozottan előforduló fertőzések kivizsgálása, a járványok megelőzése/felszámolása, szükséges járványügyi intézkedések megtétele, végrehajtásának felügyelete; f) közreműködés a helyi antibiotikum politika kialakításában az antibiotikumokkal szembeni rezisztencia kialakulásának megelőzése érdekében; g) az egészségügyi dolgozók fertőzéseinek megelőzésére irányuló tevékenységek szabályozása, a végrehajtás ellenőrzése; h) a katasztrófa-, illetve pandémiás tervek kidolgozásában való részvétel; i) az egészségügyi dolgozók infekciókontroll tevékenységekkel kapcsolatos tervszerű képzése, továbbképzése; j) az a)-g) pontban leírt tevékenységeket tartalmazó infekciókontroll terv elkészítése. (2) Az (1) bekezdés c) és i) pontjában fogalt tevékenységek végrehajtását az egészségügyi szolgáltató szervezeti egységenként évente legalább egy alkalommal megvizsgálja és ezt dokumentálja. Az egészségügyi szolgáltató feladatai 4. § (1) Az egészségügyi szolgáltató az e rendelet szerinti személyi és tárgyi feltételek biztosításával – az ellátás szintjének megfelelő – infekciókontroll tevékenységet folytat. (2) Alapellátás, illetve járóbeteg-szakellátás keretében egy szakmában ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató infekciókontroll tevékenysége legalább a fertőzések átvitelének megakadályozását célzó előírásoknak megfelelő fertőtlenítési gyakorlatot, így különösen kéz-, bőr-, eszköz- és felületfertőtlenítést, sterilanyag ellátást, az előírásoknak megfelelő kommunális és veszélyes hulladékkezelés írásban is szabályozott bevezetését foglalja magában. Az egészségügyi szolgáltatóknál egészségügyi tevékenységet végző egészségügyi dolgozók esetében az infekciókontroll területét érintő képzést és rendszeres továbbképzést kell biztosítani. (3) A (2) bekezdésben meghatározottakon kívüli, járóbeteg-szakellátást nyújtó önálló rendelőintézetre vonatkozó minimumfeltételeket az 1. melléklet 1. pontja, a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatóra vonatkozó minimumfeltételeket az 1. melléklet 2. pontja tartalmazza. (4) Járóbeteg-szakellátást is nyújtó egészségügyi szolgáltató az 1. melléklet 1. pontja szerinti minimumfeltételeket a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó infekciókontroll szervezeti egységén keresztül is biztosíthatja. (5) Gyógyintézetben az e rendelet szerinti infekciókontroll tevékenység végrehajtásáért a gyógyintézet főigazgatója a felelős. (6) Az e rendeletben meghatározott személyi és tárgyi feltételeket a) az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedély kiadásakor annak feltételeként és b) az egészségügyi szolgáltató működése során folyamatosan biztosítani kell. (7) Amennyiben az 1. melléklet 2. b) és 2. c) pontja szerinti fekvőbeteg szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató több önálló telephellyel rendelkezik, a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató az 1. melléklet szerinti tárgyi feltételeket és az infekciókontroll nővérekre vonatkozó személyi feltételeket telephelyenként ágyszámarányosan, az egyéb feltételeket a székhelyén köteles biztosítani. (8) A járóbeteg-szakellátást nyújtó önálló rendelőintézetben és a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatónál a) a 3. § (1) bekezdés i) pontja szerinti képzés valamennyi új belépő egészségügyi dolgozó esetében kötelező, b) a továbbképzést évi egy alkalommal valamennyi egészségügyi dolgozó számára – dokumentált módon – lehetővé kell tenni. (9) Az új belépő egészségügyi dolgozók (8) bekezdés szerinti képzésének a következő témaköröket kell tartalmaznia: a nosocomiális fertőzések jelentősége, nagyságrendje, terjedési módja és megelőzése; kézhigiéne; izolációs rendszabályok; védőeszköz használat; teendők multirezisztens kórokozók előfordulása során, illetve az egészségügyi szolgáltató helyi infekciókontrollal kapcsolatos eljárásrendjei. 5. § Az egészségügyi szolgáltató az infekciókontroll tevékenységet az Országos Epidemiológiai Központ (a továbbiakban: OEK) által kiadott, a 14. § (1) bekezdés f) pontja szerinti módszertani levelek és az egészségügyért felelős miniszter által kiadott szakmai irányelvek figyelembevételével folytatja. 6. § (1) Az infekciókontroll az egészségügyi szolgáltató belső minőségügyi rendszerének a része. (2) Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzésekre vonatkozó, valamint az infekciókontroll területén képezhető egyéb indikátorokat az 1. melléklet 2. pontjában a vezetőre meghatározott képesítéssel rendelkező, az egészségügyi szolgáltatónál az infekciókontroll tevékenység irányítását végző szakember képzi és azokat a minőségügyi rendszerbe szolgáltatja. 7. § Az 1. melléklet szerinti egészségügyi szolgáltatók esetében az infekciókontroll szervezeti felépítését és működését – az 1. mellékletben előírt tevékenységeknek megfelelően – az Infekciókontroll Kézikönyv tartalmazza, melyet legalább kétévente felül kell vizsgálni. A fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató feladatai 8. § (1) A fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatónak 400 ágy felett kórházhigiénés önálló szervezeti egységet kell működtetnie az infekciókontroll tevékenység végzésére. A kórházhigiénés szervezeti egység vezetésével az 1. melléklet 2. pontjában a vezetőre meghatározott szakképesítéssel rendelkező szakember bízható meg. (2) Az egészségügyi szolgáltató sterilanyag- és eszköz előállításának, illetve ellátásának szakmai felügyeletét a kórházhigiénés szervezeti egység vezetője látja el. 9. § A fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató – a 8. § (1) bekezdése szerinti egészségügyi szolgáltatók esetében az infekciókontroll szervezeti egységen keresztül – a) adatokat szolgáltat aa) a 14. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, országos surveillance adatbázisba az NM rendeletben foglaltak szerint, ab) félévenként az antimikrobiális szerek felhasználásának országos adatbázisába az antimikrobiális szerek felhasználásáról és hasznosításáról osztályos bontásban és antibiotikum csoportonként, és ac) az országos mikrobiológiai adatbázisba évente, b) részt vesz – évente két alkalommal – az OEK körvizsgálataiban, és c) éves jelentést készít a 3. § (1) bekezdése szerinti infekciókontroll tevékenységéről az országos tisztifőorvos által kiadott szempontok szerint, és azt a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervének a tárgyévet követő év február 20-ig megküldi; az éves jelentés tartalmazza az egészségügyi szolgáltatónál működő, 10. § szerinti Intézményi Infekciókontroll és Antibiotikum Bizottság (a továbbiakban: IIAB) éves tevékenységére vonatkozó összesített beszámolót is. 10. § (1) A fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatónak ágyszámtól függetlenül IIAB-ot kell működtetnie. (2) Az IIAB az intézmény vezetésének javaslattételi, véleményezési joggal rendelkező szakmai tanácsadó testülete. (3) Az IIAB elnöke a főigazgató, titkára az infekciókontroll tevékenységet irányító szakember, tagja az ápolási igazgató, infektológus vagy fertőző betegségek szakorvosa, orvosi mikrobiológus, gyógyszerész és a klinikusok képviselője. Az IIAB elnökét, titkárát és tagjait a feladatok ellátásával az intézmény vezetője bízza meg. (4) Az IIAB évente legalább két alkalommal ülésezik, összehívásáról az elnök gondoskodik. Az IIAB működését az első ülésén elfogadott ügyrendben szabályozza. Az egészségügyi hatóság feladatai 11. § (1) Az egészségügyi szolgáltatók e rendelet szerinti infekciókontrollal kapcsolatos kötelezettségeit, az infekciókontroll-minimumok biztosítását és működését az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatala, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szerve és kistérségi (fővárosi kerületi) népegészségügyi intézete (a továbbiakban együtt: egészségügyi államigazgatási szerv), illetve az egészségügyi szolgáltatók szakfelügyeletét ellátó szervek rendszeresen ellenőrzik. (2) Az egészségügyi államigazgatási szerv az (1) bekezdés szerinti tevékenysége alapján szükség esetén intézkedik, vagy szakmai javaslatot tesz a szükséges intézkedések megtételére. (3) A fővárosi és megyei kormányhivatal egészségügyi szolgáltató telephelye szerint illetékes népegészségügyi szakigazgatási szerve a 9. § b) pontja szerinti éves jelentések alapján elkészíti a megyei infekciókontroll-jelentést, melyet a tárgyévet követő március 15-ig megküld az országos tisztifőorvos részére. A megyei infekciókontroll-jelentés tartalmazza a 12. § szerinti, illetékes Megyei Infekciókontroll és Antibiotikum Bizottság (a továbbiakban: MIAB) éves működéséről szóló összesítést is. 12. § (1) Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzése megyei és országos stratégiájának kidolgozása érdekében megyei és országos szinten Infekciókontroll és Antibiotikum Bizottság működik. (2) A MIAB-ot a megyei tisztifőorvos működteti. (3) A MIAB tanácsadó testület, amely az alakuló ülésen elfogadott ügyrend szerint működik. A MIAB elnöke a megyei tisztifőorvos, titkára a megyei tisztifőorvos javaslata alapján az ügyrendben meghatározott személy. A MIAB tagjai a megyei (fővárosi) tisztifőgyógyszerész, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) főigazgatója által kijelölt személy, és az infektológiai, mikrobiológiai laboratóriumi diagnosztikai, és infekciókontroll tevékenység felett szakfelügyeletet gyakorló, területileg illetékes szakfelügyelők. (4) A MIAB feladata az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzése megyei stratégiájának, akciótervének – beleértve a megyei antibiotikum politikát is – kialakítása és eredményeinek elemzése. (5) A MIAB tevékenységét az Országos Infekciókontroll és Antibiotikum Bizottság (a továbbiakban: OIAB) szakmai irányításával végzi. 13. § (1) Az OIAB-ot az országos tisztifőorvos működteti. (2) Az OIAB tanácsadó testület, amely az alakuló ülésén elfogadott ügyrend szerint működik. Az OIAB elnöke az országos tisztifőorvos, titkára az országos tisztifőorvos javaslatára az ügyrendben meghatározott személy. Az OIAB tagja az OEK főigazgatója, az országos tisztifőgyógyszerész, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatója, az országos mikrobiológiai szakfelügyelő főorvos, az országos infektológiai szakfelügyelő főorvos, a háziorvosi ellátás szakfelügyelő főorvosa, a Mikrobiológiai Szakmai Kollégium elnöke, az Infektológiai Szakmai Kollégium elnöke, az egészségügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium képviselője, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal képviselője. (3) Az OIAB feladata az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzése országos stratégiájának, akciótervének – beleértve az országos antibiotikum politikát is – kialakítása a 14. § (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti adatbázisok felhasználásával és eredményeinek elemzése. Az OIAB éves tervet készít, évente elvégzi a terv végrehajtásának értékelését, és az eredményekről jelentést készít az egészségügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium részére a tárgyévet követő április 15-ig. 14. § (1) Az OEK a) működteti az ÁNTSZ Országos Szakmai Információs Rendszerének (a továbbiakban: OSZIR) részét képező, az egészségügyi ellátással kapcsolatos fertőzések és kórokozóik monitorozására szolgáló országos adatbázist, az OSZIR Nemzeti Nosocomiális Surveillance Rendszert (a továbbiakban: OSZIR NNSR), b) működteti az OSZIR részét képező, országos mikrobiológiai adatbázist, c) működteti az OSZIR NNSR részét képező, az antimikrobiális szerek felhasználásának országos adatbázisát, d) az a)-c) pontban foglalt adatbázisok alapján végzi a nemzetközi adatszolgáltatási kötelezettségét, e) kidolgozza az infekciókontrollal kapcsolatos standardokra és indikátorokra vonatkozó ajánlást, f) az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzéséről módszertani leveleket dolgoz ki, amelyeket az egészségügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában közzétesz. (2) Az (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti adatbázisok eredményeit az OEK éves rendszerességgel a tárgyévet követő június 1-jéig hivatalos kiadványában és honlapján közzéteszi. 14/A. § (1) Az OEP az OSZIR NNSR számára negyedévente, a következő hónap 15-éig elektronikus formában megküldi a tárgyi negyedévre vonatkozó, a 2. melléklet 1. pontja szerinti, a közvetlen lakossági gyógyszerellátást végző gyógyszertárakban kiváltott antimikrobiális szerekről szóló adatokat. (2) Az OEP havonta, elektronikus formában megküldi az OSZIR NNSR számára a 2. melléklet 2. pontja szerint az előző hónapban lejelentett valamennyi „septicaemia”, illetve „sepsis” kifejezést tartalmazó BNO megnevezéshez tartozó esetszámot. Záró és átmeneti rendelkezések 15. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba. (2) A fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatók a Melléklet 3. pontjában foglalt követelményeknek 2010. január 1-jétől kötelesek megfelelni. (3) A Melléklet 1. és 2. pontja szerinti szolgáltatók az ott meghatározott feltételeknek 2010. július 1-jétől kötelesek megfelelni. (4) A 7. § szerinti Infekciókontroll Kézikönyvet a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatók 2010. január 1-jéig, a Melléklet 2. pontja szerinti járóbeteg-szakellátást nyújtó önálló rendelőintézetek 2010. július 1-jéig készítik el. (5) A 8. § szerinti kórházhigiénés szervezeti egységet a fekvőbeteg-szolgáltatók 2010. július 1-jéig hozzák létre. (6) A 10. § szerinti IIAB-ok és a 12. § szerinti RIAB-ok 2010. január 1-jéig megkezdik működésüket. (7) A 13. § szerinti OIAB alakuló ülését e rendelet hatálybalépését követő 90 napon belül kell összehívni. (8) Ez a rendelet szabályozási tárgykörében a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja: a) az Európai Parlament és a Tanács 2119/98/EK határozata (1998. szeptember 24.) a Közösségben a fertőző betegségek járványügyi felügyeleti és ellenőrzési hálózatának létrehozásáról; b) a Tanács 2002/77/EC ajánlása (2001. november 15.) az antimikrobiális szerek körültekintő használatáról az embergyógyászatban; c) az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzését és leküzdését is magában foglaló betegbiztonságról szóló 2009. június 9-i 2009/C 151/01 tanácsi ajánlás. 1. melléklet a 20/2009. (VI. 18.) EüM rendelethez 1. Járóbeteg-szakellátást nyújtó önálló rendelőintézet A B C 1. Egészségügyi szolgáltatóra Munkakör A munkakör betöltéséhez vonatkozó szükséges végzettség vagy minimumfeltételek szakképesítés 2. Személyi feltételek: 1 fő szakdolgozó szakápoló vagy diplomás – epidemiológiai szakápoló, ápoló munkakörben – diplomás ápoló 3. 1 fő közegészségügyi-járványügyi ellenőr – közegészségügyi-járványügyi vagy közegészségügyi-járványügyi ellenőr, felügyelő – közegészségügyi-járványügyi felügyelő, – népegészségügyi ellenőr, – okleveles népegészségügyi szakember népegészségügyi felügyelő szakon, – okleveles népegészségügyi szakember epidemiológia szakon 4. Tárgyi feltételek: OSZIR NNSR-be történő online adatszolgáltatáshoz internetkapcsolat és a szoftver futtatására alkalmas számítógép biztosítása 5. Infekciókontroll – surveillance: 3. § (1) bekezdés a) pont minimálisan foglalja aa) és ad) alpontja, valamint b) pontja magába: szerinti tevékenység – megelőző tevékenység: 3. § (1) bekezdés c) és g) pontja, valamint 3. § (2) bekezdése szerinti tevékenység – képzés: 3. § (1) bekezdés i) pontja 2. Fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatók a) fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató 400 ágy alatt és a krónikus ellátást nyújtó hosszú ápolási idejű intézmények, valamint a rehabilitációs intézetek/kórházak, kivéve a c) pont szerinti egészségügyi szolgáltatókat A B C 1. Egészségügyi szolgáltatóra vonatkozó Munkakör A munkakör betöltéséhez szükséges végzettség vagy szakképesítés minimumfeltételek 2. Személyi feltételek: 1 fő kórházi epidemiológus – közegészségtan-járványtan szakorvos; Vezető: – megelőző orvostan és népegészségtan szakorvos; – legalább 5 éves fekvőbeteg szakellátásban szerzett infekciókontroll szakmai gyakorlattal rendelkező: – az orvostudomány, illetve más egészségtudományi területen szerzett egyetemi diplomával rendelkező szakember, – közegészségügyi-járványügyi ellenőr, – közegészségügyi-járványügyi felügyelő, – népegészségügyi ellenőr, – okleveles népegészségügyi szakember népegészségügyi felügyelő szakon, – okleveles népegészségügyi szakember epidemiológia szakon 3. Munkatárs: 1 fő infektológus – infektológus szakorvos – fertőző betegségek szakorvosa 4. 1 fő közegészségügyi-járványügyi ellenőr vagy közegészségügyi-járványügyi – közegészségügyi-járványügyi ellenőr, felügyelő – közegészségügyi-járványügyi felügyelő, – népegészségügyi ellenőr, – okleveles népegészségügyi szakember népegészségügyi felügyelő szakon, – okleveles népegészségügyi szakember epidemiológia szakon 5. 2 fő főállású epidemiológiai – klinikai epidemiológiai szakápoló, szakápoló – epidemiológiai szakápoló, – diplomás ápoló 6. Tárgyi feltételek: irodahelyiség telefonnal, OSZIR NNSR-be történő online adatszolgáltatáshoz az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok internetkapcsolat és a szoftver futtatására alkalmas számítógép biztosítása kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvényben (a továbbiakban: Eüak.) foglalt célok érdekében és a szükséges mértékben betekintési jog a kórházi beteg adatbázisba és a mikrobiológiai leletekbe, ha az külön van 7. Infekciókontroll – éves infekciókontroll program minimálisan foglalja terv szerint a 3. § (1) és (2) magába: bekezdésében részletezett tevékenységek – OSZIR NNSR – kötelező jelentés alrendszerbe történő adatszolgáltatás a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló és a fertőző betegségek jelentésének rendjéről szóló miniszteri rendeletekben foglaltak szerint b) fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató 400 ágy felett, kivéve a c) pont szerinti egészségügyi szolgáltatókat A B C 1. Egészségügyi Munkakör A munkakör betöltéséhez szükséges szolgáltatóra végzettség vagy szakképesítés vonatkozó minimumfeltételek 2. Személyi feltételek: Vezető: 1 fő kórházi epidemiológus (800 ágy felett főállásban) – közegészségtan-járványtan szakorvos; – megelőző orvostan és népegészségtan szakorvos; – legalább 5 éves fekvőbeteg szakellátásban szerzett infekciókontroll szakmai gyakorlattal rendelkező: – az orvostudomány, illetve más egészségtudományi területen szerzett egyetemi diplomával rendelkező szakember, – közegészségügyi-járványügyi ellenőr, – közegészségügyi-járványügyi felügyelő, – népegészségügyi ellenőr, – okleveles népegészségügyi szakember népegészségügyi felügyelő szakon, – okleveles népegészségügyi szakember epidemiológia szakon 3. Munkatárs: 1 fő infektológus – infektológus szakorvos, – fertőző betegségek szakorvosa 4. 1 fő közegészségügyi-járványügyi ellenőr vagy közegészségügyi-járványügyi felügyelő – közegészségügyi-járványügyi ellenőr, – közegészségügyi-járványügyi felügyelő, – népegészségügyi ellenőr, – okleveles népegészségügyi szakember népegészségügyi felügyelő szakon, – okleveles népegészségügyi szakember epidemiológia szakon 5. minimum 2, illetve további 300 – klinikai epidemiológiai szakápoló, ágyanként 1 fő főállású epidemiológiai – epidemiológiai szakápoló, szakápoló – diplomás ápoló 6. Tárgyi feltételek: irodahelyiség telefonnal, OSZIR NNSR-be az Eüak.-ban foglalt célok érdekében történő online adatszolgáltatáshoz és a szükséges mértékben betekintési internetkapcsolat és a szoftver futtatására jog a kórházi beteg adatbázisba alkalmas számítógép biztosítása és a mikrobiológiai leletekbe, ha az külön van 7. Infekciókontroll – éves infekciókontroll program terv minimálisan foglalja szerint a 3. § (1) és (2) bekezdésében magába: részletezett tevékenységek, mely tartalmazzon legalább 1 hat hónapos cél surveillance programot az OSZIR NNSR önkéntes moduljaiból (sebfertőzés, ITO, PIC surveillance) – OSZIR NNSR – kötelező jelentés alrendszerbe történő adatszolgáltatás a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló és a fertőző betegségek jelentésének rendjéről szóló miniszteri rendeletekben foglaltak szerint c) azok az egészségügyi szolgáltatók, amelyeknek a működési engedélye az általuk végezhető szakmák között tartalmazza az alábbi egészségügyi szakmakódok valamelyikét az ellátás progresszivitási szintjének figyelembevételével: 0502 szakmakód: intenzív neonatológiai osztály (PIC II.), perinatalis (neonatalis) intenzív centrum (PIC III.), 1502 szakmakód: intenzív terápia II. vagy III. ellátási szint, 0200 szakmakód: sebészet III. ellátási szint. A B C 1. Egészségügyi szolgáltatóra Munkakör A munkakör betöltéséhez szükséges vonatkozó minimumfeltételek végzettség vagy szakképesítés 2. Személyi feltételek: Vezető: 1 fő kórházi epidemiológus (400 ágy – közegészségtan-járványtan felett főállásban) szakorvos, – megelőző orvostan és népegészségtan szakorvos, – egyéb szakorvos kórházhigiénés és infekciókontroll szakirányú továbbképzés birtokában 3. Munkatárs: 1 fő infektológus – infektológus szakorvos, – fertőző betegségek szakorvosa 4. minimum 2, illetve 400 ágy felett – klinikai epidemiológiai szakápoló, további 300 ágyanként – epidemiológiai szakápoló, 1 fő főállású epidemiológiai – diplomás ápoló szakápoló 5. 1 fő, egyetemeken 2 fő – közegészségügyi-járványügyi közegészségügyi-járványügyi ellenőr, ellenőr vagy – közegészségügyi-járványügyi közegészségügyi-járványügyi felügyelő, felügyelő – népegészségügyi ellenőr, – okleveles népegészségügyi szakember népegészségügyi felügyelő szakon, – okleveles népegészségügyi szakember epidemiológia szakon 6. Tárgyi feltételek: irodahelyiség telefonnal, OSZIR az Eüak.-ban foglalt célok érdekében NNSR-be történő online és a szükséges mértékben betekintési adatszolgáltatáshoz internet jog a kórházi beteg adatbázisba kapcsolat és a szoftver futtatására és a mikrobiológiai leletekbe, alkalmas számítógép biztosítása ha az külön van 7. Infekciókontroll minimálisan – éves infekciókontroll program terv foglalja magába: szerint a 3. § (1) és (2) bekezdésében részletezett tevékenységek, mely tartalmazzon legalább 2 hat hónapos cél surveillance programot az OSZIR NNSR önkéntes moduljaiból (sebfertőzés, ITO, PIC surveillance) – OSZIR NNSR – kötelező jelentés alrendszerbe történő adatszolgáltatás a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló és a fertőző betegségek jelentésének rendjéről szóló miniszteri rendeletekben foglaltak szerint 2. melléklet a 20/2009. (VI. 18.) EüM rendelethez 1. Az OEP adatszolgáltatása az országos antimikrobiális szerek felhasználásának adatbázisához A B C D E F G H I J K L 1. ATC kód Megnevezés Alkalmazott BNO kód Kiváltott doboz db <1 éves 1-3 éves 4-6 éves 7-14 éves 15-18 éves 19-40 éves 41-60 éves 60 év felett 2. A07 3. D01 4. J01 5. J02 6. J02A 7. J04 8. J05 9. P01AA 10. P01AB 11. P01AB01 12. P01AB02 2. Az OEP adatszolgáltatása az egészségügyi szolgáltatók által jelentett septicaemia BNO kódokhoz tartozó esetszámokról A B C D E F G 1. BNO * Megnevezés Intézmény Osztály Esetszám Nosocomiális esetként minősített 2. A0210 Salmonella sepsis 3. A2070 Pestises septicaemia 4. A2270 Anthrax septicaemia 5. A2670 Erysipelothrix septicaemia 6. A3270 Listeria septicaemia 7. A4000 Septicaemia, A csoportú streptococcus miatt 8. A4010 Septicaemia, B csoportú streptococcus miatt 9. A4020 Septicaemia, D csoportú streptococcus miatt 10. A4030 Septicaemia Streptococcus pneumoniae miatt 11. A4080 Egyéb streptococcus okozta septicaemia 12. A4090 Septicaemia, streptococcus miatt k.m.n. 13. A4100 Staphylococcus aureus okozta septicaemia 14. A4110 Egyéb azonosított staphylococcus okozta septicaemia, Coagulase-negatív staphylococcus okozta septicaemia 15. A4120 Nem azonosított staphylococcus okozta septicaemia 16. A4130 Haemophilus influenzae okozta septicaemia 17. A4140 Anaerob kórokozók okozta septicaemia 18. A4150 Septicaemia egyéb Gram-negatív kórokozók miatt 19. A4180 Septicaemia, egyéb meghatározott kórokozóval 20. A4190 Septicaemia, k.m.n. szeptikus shock 21. A4191 Septicaemia többszervi elégtelenséggel 22. A4270 Actinomyces septicaemia 23. B3770 Candida sepsis 24. O85H Gyermekágyi láz [sepsis puerperalis] 25. P3600 B-csoportú streptococcus sepsis az újszülöttben 26. P3610 Más és k.m.n. streptococcusok okozta sepsis az újszülöttben 27. P3620 Staphylococcus aureus okozta sepsis az újszülöttben 28. P3630 Egyéb és k.m.n. staphylococcusok okozta sepsis az újszülöttben 29. P3640 Escherichia coli okozta sepsis az újszülöttben 30. P3650 Anaerobok okozta sepsis az újszülöttben 31. P3680 Egyéb bakteriális sepsis az újszülöttben 32. P3690 Újszülött bakteriális sepsise, k.m.n. * Az oszlop kitöltendő a következők szerint: F – felvételt indokoló diagnózis K – kísérő betegség Sz – szövődmény
Egyesületünket a Nemzeti Együttműködési Alap támogatja.
Bemutatkozás
A Házi Gyermekorvosok Egyesülete az országban dolgozó 1500 házi gyermekorvos szakmai és érdekérvényesítő szervezete. Minden gyermek számára elérhető korszerű ellátást, megfelelő munkakörülményeket, vonzó életpályát biztosító gyermekorvosi alapellátásért küzdünk. Kapcsolatban állunk a gyermekgyógyászat és az alapellátás irányító testületeivel, intézményeivel, az egészségügyi kormányzattal, nemzetközi szervezetek aktív tagjai vagyunk.
Rendezvényeink
Kávészünet konferencia - Nyugodtabb vizeken!
2024. május 2-5.

2024. május 2-5. között kerül megrendezésre a HGYE Kávészünet konferenciája, Siófokon.

Kiemelt partnereink
EESZT
Gyermekorvos továbbképzés
Első 1000 nap program
Hungarian Primary Care Pediatricians Clinical Research Network
Observer | Tradíció és Innováció