1. Főoldal
2. Hírvivő
3. Fejlődési zavar - kérdőív

Fejlődési zavar - kérdőív

Kissné Garajszki Ildikó, Árváné Egri Csilla
EMMI – Országos Tisztifőorvosi Feladatokért Felelős Helyettes Államtitkárság Prevenciós és Surveillance Osztály

A 0–7 éves korosztály optimális somatomentalis fejlődésének támogatására a TÁMOP 6.1.4/12/1 Koragyermekkori (0–7 év) Kiemelt Projekt keretében az elmúlt években komplex, koragyermekkort érin-tő szakmai, módszertani fejlesztés valósult meg.

A fejlesztés társadalmi célja a 0–7 éves korú gyermek egészséges életkezdetének és sikeres iskolakezdésének támogatása a gyermekek fejlődésének nyomon követésével, a bennük rejlő készségek kibontakoztatásának elősegítésével, a fejlődési rizikótényezők feltárásával, az eltérő fejlődést mutató gyermekek kiszűrésével. A program közvetlen célcsoportja az egészségügyi alapellátás, a védőnői szolgálat, a házi gyermekorvos, a gyermekeket is ellátó háziorvos, illetve a gyermekek szülei. A szülők bevonásának indoka az volt, hogy nemzetközi kutatások szerint, ha a szülővel együtt kerül sor a gyermek fejlődésének megfigyelésére, nagyobb eredményességgel, korábban derül fény a fejlődésbeli elakadások felismerésére.
A programban sokoldalú szakértői csoport (alapellátó orvosok, védőnők, a fejlődésneurológia, fejlődéspszicholó-gia, gyógypedagógia, gyógytorna, gyer------mek-pszichiátria és mentálhigiéné te----rületén dolgozó szakemberek) szülői meg--figyelésen alapuló kérdőívet állított össze, amely teljesen új a hazai szűrési rendszerben. Amennyiben a 7 éves kor-ig 13 alkalommal kötelezően kitöltendő szülői kérdőív alkalmankénti pontszáma eléri vagy meghaladja a 3 pontot, úgy házi gyermekorvosi vizsgálat javasolt. Figyelemfelkeltő, hogy az eddig alkalmazott szűrési módszerrel szemben – amely során 5–6% volt a kiszűrt eltérések aránya – a program próbája során a kiszűrt esetek aránya 7,33%-ra emelkedett. A nemzetközi tapasztalatok szerint 10%-ra tehető a koragyermekkori ellátást igénylők aránya, és a hazai adatok szerint is az első iskolaévet kezdő gyermekek között 10%-ot tesz ki a sajátos nevelési igényűek (SNI) aránya.
A szülői kérdőív alkalmazását a védőnők részére képzés segítette, amelyen
3 000 védőnő vett részt, jelenleg az Országos Tisztifőorvosi Feladatokért Felelős Helyettes Államtitkárság további
1 000 védőnő részére biztosít lehetősé-get a képzésre. A tematika a koragyermek-kori szűrővizsgálati módszerek ismertetése mellett komplex rendszerszemlélettel tekinti át a családok gondozásának, segítésének szakmai tartalmait, folyamatait, tevékenységét. A projekt keretében a gyermeket ellátó háziorvosok közül 223 fő vett részt jelenléti és további 125 fő az e-learning képzésen.
Az elmúlt évben megjelent A kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról szóló 51/1997. (XII. 18.) NM rendelet módosítása, amely a területi védőnő részére 2017. október 30-tól előírja a szülői kérdőívek alkalmazását. A jogszabály megjelenése után valamennyi védőnő elkezdte a szülői kérdőívek alkalmazását, kisebb-nagyobb nehézséggel.
A bevezetés tapasztalatairól a Prevenciós és Surveillance Osztály egy önkéntesen kitölthető kérdőívet állított össze védőnők részére. Az anonim kérdőívet a védőnők közel fele töltötte ki. A válaszok alapján látható, hogy 2018. év első negyedévéig a kérdőívek bevezetése minden körzetben megtörtént. Az elfogadottságot tekintve (lásd 1. ábra) a szülők 87%-a együttműködő, szívesen kitölti a kérdőívet. További 11%-uk részben elutasító, illetve nehezen elfogadó, de meg--
győzhető, 2%-ban elutasították a szülők a kérdőív kitöltését.
A válaszokat értékelve egy újonnan bevezetésre kerülő módszer esetében az első félév után jó a 98%-os teljesülési arány.
A vizsgálat szerint 11%-os volt a 3 pontnál magasabb értéket mutató kérdőívek, aránya. Valamennyi esetben továbbküldték a gyermeket az alapellátó orvoshoz, ahonnan a vizsgálatot követően a gyermekek 4,5%-a került továbbküldésre.
A válaszokból az is kiderült, hogy a védőnők nem vezetnek külön statisztikát a koragyermekkori szűrés adatairól, eredményeiről, így nehézséget okoz a körzetre vonatkoztatott összegzés. A 200 fő alatti gondozottat ellátó védőnői körzetek 84%-a megkezdte a szülői kérdőívek teljes körű alkalmazását, míg a 201 fő fölötti gyermeket ellátó körzeteknek csak 16%-a tudta bevezetni a módszert.
A szülők tájékoztatása a kérdőív kitöltéséről legnagyobb arányban személyesen és írásban is megtörténik, ezt követi a csak személyesen, illetve a személyesen, írásban és a honlap alkalmazásával együttesen történő tájékoztatás (lásd 2. ábra).
Az ajánlott módszertan már a várandósság harmadik trimeszterében ajánlja a módszer ismertetését a szülőkkel. Azokban az esetekben, amikor a szülők tájékoztatása az ajánlott algoritmust alkalmazva történik, nagyobb a szülői elfogadottság is.
Választ kerestünk arra is, hogy a sikeres védőnők milyen módszereket alkalmaznak az új szűrés bevezetéséhez, ezért meghirdettük a „Jó gyakorlatok” pályázatot 2017-ben. A pályamunkák igazolták, hogy megfelelő módszert választva, kiemelt figyelmet fordítva a szülői tájékoztatásra, sikeres a szülői kérdőív bevezetése. A szülők szeretik, várják, de segítséget igényelnek a megfigyelési szempontok értelmezésében.
Az egyik díjnyertes védőnő rövid összegzése (körzetében a szűrések száma: 126 db, kiszűrt esetek száma: 14 db, 11%.): „A szülői megfigyelésen alapuló kérdőívek bevezetésekor az előzetes elgondolásaim félelmetesnek tűntek. Aggódtam amiatt, hogy a szülők mennyire lesznek partnerek az együttműködésben. Nyűgnek veszik, vagy örülnek? Aggódtam amiatt is, hogy a szűrések mennyisége megsokszorozódott. Tudom figyelemmel kísérni, elbírok a megnövekedett adminisztrációval? A kérdőívek bevezetésétől való aggódásom az első kitöltés után oldódott. A szülő teljesen természetesen kitöltötte a táblázatot. A tanácsadóban az asztalomnál ülve dolgozott vele, én pedig a gyermek mérésével foglalkoztam. Látogatások során előre odaadom a következő kérdőívet, vagy ha más lehetőség nincs, kitölti a tanácsadáson.
A szülők az eddigi tapasztalataim alapján örülnek a kérdőíveknek. Iskolai végzettségtől függetlenül látják az előnyeit. Leírva látják, hogy a gyermeküknek mit kell, kellene teljesíteni az optimális fejlődésükhöz. Segíteni tudnak az elmaradt területek fejlesztésében. Felhívom a figyelmüket arra, hogy ez igen nagy segítség a gyermekek nevelésében. A gyermekek ismét jobban a szülők figyelmének a központjában lesznek.”
Az eddigi tapasztalatok szerint azok a védőnők, akik elkezdték a kérdőív alkalmazását, pozitívnak értékelik a kérdőívet, elmondásuk szerint a szülők szeretik, maguk is kérik az esedékes életkorban a védőnői szűrést. Sikerélményt jelentett a védőnőnek, hogy a szülő a saját megfigyelése során tapasztalt problémákat komolyan vette, a védőnő javaslatára a háziorvost/házi gyermekorvost felkereste, továbbküldés esetén az ajánlott szakrendelésre, szakellátásba elvitte a gyermeket.
A szakmai támogatásra készült szülői honlapon található, a gyermek fejlődését és szűrővizsgálatát bemutató kisfilmek nézettségi adatainak ismeretében elmondható, hogy nem minden gyermek szülei nézik meg a szűrés előtt az életkornak megfelelő kisfilmet, talán a védőnők nem fordítanak elég figyelmet ezek ajánlására. Egyes korcsoportokban, pl. az 5 és a 6 éves gyermekek esetében eddig kevés, három, illetve négyezer megtekintés történt. Ha feltételezzük, hogy az azonos korú 80 000 gyermek közel felénél volt esedékes az elmúlt fél évben a szűrővizsgálat, egy évfolyamban közel 40 000 megtekintésnek kellett volna történnie. Nagyobb számú letöltés az 1, 3, 6, „hónapos” kisfilmek esetében történt, 33–44 ezer, a legmagasabb a 4 hónapos életkorban mért 61 ezer megtekintés volt.
Terveink szerint további képzések, hírlevelek segítségével mutatjuk be a védőnőknek az eddig elért eredményeket, és azokat a jó módszereket, amelyek segítségével eredményesen alkalmazható az új szűrési módszer. Felmérést készítünk a területen rendelkezésre álló szűrővizsgálati eszközökről, hogy felismerjük a hiányokat, amelyek a szűrés bevezetését gátolják. Ösztönözzük a védőnőket arra, hogy használják a www.gyermekalapellatas.hu
szakmai és a www.koragyermekkor.hu szülői honlapot. Használják a honlapon található kisfilmeket, mutassák meg a szülőknek, a megtekintés számai legalább a szűrendők számával növekedjenek. Használják a szülői honlapon található képes szülői kérdőíveket és szükség estén az idegen nyelvű változatokat. 2018 második félévében teljes körű felmérést indítunk a korszerű módszertan alkalmazásának elterjedéséről, annak minden elemét vizsgálva. Fontosnak tartjuk a kiszűrt gyermekek „betegútját” figyelemmel kísérni, és szükség esetén jelezni, ha a szakellátás kapacitáshiány miatt nem képes ellátni a gyermekeket.

A kérdéssor összeállításában részt-- vevő szakemberek:

Adorján Katalin (Prizma Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény,
Nevelési Tanácsadó)
Asbóth Katalin (OGYEI)
Dr. Beke Anna (SE I. Szülészeti és
Nőgyógyászati Klinika PIC)
Dr. Berényi Marianne (Szt. Margit Kórház Fejlődésneurológia Osztály)
Dr. Berkes Andrea (DEOEC, Gyermekgyógyászati Intézet)
Dr. Bod Mária (Budapesti Korai Fejlesztő Központ, Heim Pál Madarász utcai
Gyermekkórház)
Czeizel Barbara (Budapesti Korai Fejlesztő Központ)
Dr. Csíky Erzsébet (ELTE)
Dr. Gallai Mária (SE I. sz. Gyermekgyógyászati Klinika, Gyermekpszichiátria)
Hajtó Krisztina (Budapesti Korai Fejlesztő Központ)
Dr. Kalmár Magda (ELTE)
Németh Emőke (Gézengúz Alapítvány)
Tóth Anikó (Budapesti Korai Fejlesztő
Központ)
Vásárhelyi Anikó (Védőnői Szolgálat)
Koordinátor: Dr Scheiber Dóra (Országos Gyermekegészségügyi Intézet)