„Backstage – A színfalak mögött”

November 23–24-én – már lapzárta után – tartotta a HGYE XXIV. őszi kon­fe­renciáját. Az alábbiakban né­hány kolléga számol be röviden tapasztalatairól. Az elhangzottakat rész­­leteiben lapunk következő számában ismertetjük.


Itt van az ősz, itt van újra…
A változás jegyében új helyszínre került a HGYE őszi konferencia, így néhányan megtapasztalhattuk a kon­zu­látusok által uralt VI. kerület parko­lási gondjait. A statisztikailag nem rep­re­zentatív számú hallgatóság hűen tükrözte a házi gyermekorvosok fájdalmasan öregedő korfáját, ugyanakkor érdeklődése-figyelme-koncentrációja-kérdésfeltevésben megmutatkozó aktivitása szenvedélyes lendületet mutatott.
A péntek délután az egészségpolitika jegyében telt, ez évben is azzal a reménnyel lehettünk gazdagabbak, hogy sok-sok éve hangoztatott problémáink, megfelelően kanalizált kommunikációval a döntéshozók figyelmét felkeltik, s eljő a …. megoldás. Bizonyítottá vált: hozzáértő előadó, kellemes akcentussal, kifinomult eleganciával prezentált előadása még nátha témakörben is elnyerheti a hallgatóság elismerését.
A szombat az „Egészséges tanácsadás/prevenciós rendelés” jegyében telt, az online kérdőívre küldött válaszokra alapozva a négy témakörben folytatott csoportos munkát. Szakmai kiválóságok vezetésével magunk is megélhettük, milyen nehéz konszenzusra jutni EBM alapú tudományunkban a személyes tapasztalat-meggyőződés, alkalmasint tévútra vivő közlemények ismerete birtokában.
Évek óta az „Aktuális kérdések” programmal zárul a konferencia, amely minden alkalommal tartalmas dis­kurzust hoz. Talán szerencsésebb len­ne a programban előrehozni, vagy több időt szánni kérdéseink megválaszolására. Mindamellett jó érzéssel töltene el, ha gondjainkra nemcsak megnyugtató válaszokat, hanem kézzel fogható megoldásokat is kaphatnánk.
Puja Sándor, Eger

Átment a közigazgatási egyeztetésen a reformterv
A HGYE vezetőségének és a szervezőknek köszönhetően sikerült olyan illetékesek tájékoztatását hallanunk, akik részt vettek az alapellátás megújítását célzó, valóban előre mutató kormányzati intézkedésterv kialakításában. A kormány kiemelt Nemzeti Egészségügyi Programjai között szerepel a gyermekgyógyászat, és az alapellátást célzó ernyőprogram is érint bennünket.
A közigazgatási államtitkárok egyez­­tető értekezletén épp a konferen­cia idején fogadták el az EMMI hatékony alapellátás kialakítását szolgáló tervezetét, amely az egészségügy jelenlegi humán erőforrásának, korösszetételének, az utánpótlás kedvezőtlen tendenciának, a HGYE, a Szakmai Kollégium Gyermekalapellátás Tagozat és Tanács véleményének figyelembevételével készült.
Nagy hangsúlyt kap a jövőben, hogy mindenki a végzettségének meg­-
­felelő munkát végezzen, tehát az orvosok munkájából átadható legyen minden olyan tevékenység, amely or­vosi diploma nélkül is ellátható. Ezt célozza olyan diplomás nővérek képzésének beindítása, akik az alapellátásban is dolgozhatnak.
Támogatják az olyan házi gyermek­or­vosokból álló praxis­közös­sé­gek lét­­re­-
­hozását, ahol az egyedi praxisok megmaradnak, de közösen lehet majd egyéb, a munkánkat nagymértékben segítő szakembereket alkalmazni. (Pl.: prevenciós nővért, oltó nővért, dietetikust, gyógytornászt, pszichológust, mentálhigiénés szakembert, egészségnevelőt, logopédust stb., attól füg­gően, hogy hol, kire van szükség.) Fel­tett szándék, hogy a védőnők aktív részesei legyenek a praxisközösségeknek és ne kívülállóként végezzék munkájukat.
Tervezik a további szakvizsgáinknak megfelelő tevékenység befogadását és finanszírozását. Általában is bővíteni kívánják az alapellátó orvosok kompetenciáját, hatásköri listáját, amelyet sikeres licencvizsgákhoz (pl. obesitas gondozása, asthma bronchiale kezelése és gondozása, gasztroenterológia, pszichiátria/pszichológia, bőrgyó­gyá­szat, allergológia, fogyatékosok gondozása) kötnek majd. Nyilvánvalóan olyan kórképek jönnek szóba, amelyek nagy számban fordulnak elő a praxisokban.
Személy szerint én nem látom tisztán, hogy mennyi időn belül lehet megfelelő képzettségű és tapasztalatú, akár részterületekre szakosodott asszisztenseket rendszerbe állítani. Nem tudom, hogy lesz-e az alapellátás valós igényeinek megfelelő számú, határszakmában dolgozó szakember? És aggódom azon, hogy ha a jelenlegi biztosítási rendszerhez nem akarnak hozzányúlni, meg lehet-e teremteni a betegek megfelelő érdekeltségét a szűréseken való aktívabb részvételre.
A degresszió határának emelése, a finanszírozásnak és az indikátor rendszernek az elvégzett munkát jobban tükröző átalakítása napirenden van. Szó van a megyei szakfőorvosi rendszer és az országos módszertani alapellátási intézet visszaállításáról, járási tiszti orvosi központokhoz rendelnék az ügyeletek szervezését, amelyet min­denütt az OMSZ diszpécserszolgálatával szándékoznak összekötni. Előtérbe kerül a biztonságos, a szakma szabályainak megfelelő ellátás, ami nem egyenlő – hiszen nem biztosítható mindenütt – a lakóhelyhez közeli ellátással.
A konferencia második napján a tanácsadás keretein belüli tevékenységek voltak napirenden. Számomra egyértelmű, hogy a tökéletes, minden fontos témára, minden alkalommal kitérő tanácsadás maradéktalanul, csak a házi gyermekorvosi praxisközösségekben alkalmazott speciális szakdolgozókkal együtt valósulhat majd meg. Jelenleg a kötelező teendőkön kívül legfeljebb csak arról beszélünk, ami még belefér a tanácsadás idejébe, vagy amit a szülő kérdésként szóba hoz. Fontos információ, hogy a bárányhimlő elleni kötelező védőoltás bevezetése várható ugyan 2019-ben, de biztosan nem januárban.
Az őszi konferencián résztvevők szá­ma töredéke csak a Kávészünet-kon­ferencia résztvevőinek. Ez nyilván annak is következménye, hogy az elmúlt csaknem 30 évben sok kormány ígérgetett már nekünk sok mindent, amiből csak vajmi kevés valósult meg. Talán nem véletlen, hogy a szakmánkat közvetlenül érintő tanácsadásra vonatkozó kérdőívet a vártnál jóval kevesebben töltötték ki. Hogy miért? Mert öregszünk? Vagy megyünk a kiégés felé? Teszünk valamit az utóbbi ellen?
Stunya Edina, Miskolc

Óvatosan a háziorvosokkal!
Nem fiatalodunk, ez tény, nem lesz elég házi gyermekorvos hamarosan, ez is tény. Mit lehet tenni? Ennek egy konkrét, szakmailag megalapozott, a háziorvosokkal egyetértésben kiérlelődő koncepciója az EFOP 1.8.0., amiről jó volt hallani. A szakmai tartalomra garancia lehet a szereplők személye – és közöttük a HGYE vezetői –, mondom ezt a projekt résztvevőjeként. Határozott kormányzati szándék is mutatkozik a szakma elképzeléseinek megvalósítására, ezt is hallhattuk. De a koncepció csak akkor vállalható és lesz eredményes, ha a szakmai konszenzussal kiérlelt javaslatokat teljességükben valósítja meg a politika, nem végez rajta módosításokat, „szigorításokat” további egyeztetés nélkül.
Ott tartunk, hogy minden kimondott kormányzati szóra és megfogalmazott mondatra „érzékenyítve” van a fülünk, így tehát ezeknek pontosan, félreérthetetlenül kell elhangozniuk egy felelős szakmapolitikai szereplő szájából. Különben a mögé a mondat mögé, hogy „az OMSZ diszpécserszolgálatán keresztül beterelik a sürgősségi ellátásba az alapellátást” azt találjuk gondolni, hogy mi, házi gyermekorvosok terelődünk a sürgősségi osztályba, holott csak a beteg irányításáról volt szó. Vagy ki tudja mi juthat az eszünkbe annak hallatán, hogy Járási Egészségügyi Központok alakulnak, amelyekbe integrálják az alapellátást, „de a háziorvosokkal óvatosan kell bánni, mert igen heterogének a tulajdonviszonyok”?
Jó volt látni a törekvést a napi házi gyermekorvosi feladatok és napi problémák egységes, naprakész szakmai szempontoknak is megfelelő megoldására. De szem előtt kell tartanunk, hogy csak akkor várhatunk el korrekt szakmai kapcsolatot a járó- és fekvőbeteg-ellátástól, ha a magunk feladatát maradéktalanul ellátjuk és dokumentáljuk, a tőlük várt segítséghez minden információt meg is adtunk. Használjuk és egységesítsük a jó gyakorlatokat úgy, hogy az az ország minden gyermeke számára elérhető legyen.
Rósa Ágnes, Szeged

A szakmai témák közelebb állnak hozzám
Idén először vettem részt a HGYE őszi kongresszusán. Felkeltette az érdeklődésemet a szombati napra tervezett, tanácsadásról szóló szekció.
A mindennapos prevenciós munkánk fő pillérei szerint, négy csoportra osztva beszéltünk át egy-egy témát, én magam a védőoltásokkal foglalkozó csapathoz csatlakoztam. Meghívott témavezetőnk Mészner Zsófia professzor asszony volt, a házi gyerekorvosok oldaláról Győri József vezette a beszélgetést. Megegyeztünk, hogy a választható védőoltások terén fontos, hogy a saját hozzáállásunkat szakmai szempontokra alapozzuk, míg a kommunikációban figyelembe kell vennünk a szülők szempontjait is. Abban is egyetértettünk, hogy meg kell nyernünk a védőnőket, mert együtt nagyobb hatékonysággal tudjuk meggyőzni a szülőket az oltások fontosságáról. Több kolléga megosztott olyan tapasztalatot, hogy a praxisát közvetlenül vagy közvetve érintő tragikus meningitises eset volt a leginkább perdöntő érv, így vélhetőleg nagy segítség lenne, ha készülhetne egy olyan kampány, amiben az érintettek saját, átélt esetükről számolnak be.
Megbeszélésünk második fele az influenzaoltásról szólt. Nagyon alacsony az átoltottság. Valószínűleg nem fektetünk erre a kórképre kellő hangsúlyt, és talán a betegség súlyossága és a prevenció fontossága sincs a megfelelő helyen a fejekben. Ez részben az idevonatkozó népegészségügyi felhí­vás­nak is következménye, ami döntő­en, csak a rizikócsoportba tartozók vé­dő­oltását hangsúlyozza.
A védőoltási csoport mellett nagyon érdekes volt a másik három csa­pat beszámolója is. Kiemelném a táplálással foglalkozó kollégák, élükön Gárdos László tiszteletbeli HGYE- tag és Pölöskey Péter összefoglalóját, amiben felhívták a figyelmet, hogy a hidrolizált tápszereknek nincs igazolt hatása az allergiaprevencióban, így a HA tápszerek rutinszerű preventív felírása helytelen gyakorlat.
A szakmai témák mellett kimerítően foglalkoztunk mindennapos prob­-
­lémáinkkal, legyen az finanszíro­zás, munkaszervezés, az örökzöld humán­­erőforrás-hiány vagy a hiányzó tutor-rendszer. Nem érzem azt, hogy megváltottuk volna a világot, de azért a meghívott előadók és a HGYE erőfeszítései reményt adnak arra, hogy jó irányban haladunk.
Bogdányi Katalin, Budapest

Nem csalódtam
Kezdő házi gyermekorvosként úgy érez­tem, hogy mindenképpen el kell látogatnom a szakmapolitikai kérdésekkel is foglalkozó őszi konferenciára.
Az első nap olyan izgalmas kérdések­kel foglalkozott, mint az egyre súlyos­bo­dó munkaerőhiány s ennek megoldási lehetőségei, az alapellátás új­já­szervezése, a járási egészségügyi köz­pontok létrehozása, illetve az ügyeleti rendszer átalakítása. A meghívott előadók (az EMMI főosztályvezetője, az Egészségügyi Menedzserképző Köz­pont igazgatóhelyettes) próbálták elosz­latni kétségeinket és azt ígérték, hogy a reformlépéseket a szakmai szempontok szoros figyelembevételével, a szakma képviselőivel egyeztetve valósítják majd meg.
A második nap délelőttjét, az egészséges tanácsadásról szóló délelőtti blok­­kot izgatottam vártam. Bíztam abban, hogy igazi „zöldfülűként” sokat tanulhatok e téren, és nem is csalódtam. A program négy nagyobb témacsoport köré szerveződött, a táplálás, a csípőficam és a fejlődés zavarainak kiszűrése, a védőoltások, illetve a viselkedési, nevelési, életviteli problémák. Először plenárisan tárgyaltuk meg az előzetesen kiküldött kérdésekre adott válaszokat, majd négy csoportban elemeztük a helyes gyakorlat útjában álló problémákat. Tanulságos volt számomra a védőoltási blokk, ahol többek között beszélgettünk arról, hogy miként győzhetünk meg egy szülőt egy adott védőoltás előnyeiről, vagy milyen szempontok alapján tartunk mi, és milyenek alapján a szülők egy vakcinát fontosnak. Végül együtt elemeztük azt, hogy mire jutott a négy csoport külön-külön.
Az utolsó interaktív blokk sok egyéb mellett a megszűnő vagy felosztott praxisok ellátásának jogi kérdéseit, a degressziós jogszabály módosításának lehetőségeit boncolgatta. A személyes beszélgetéseket is élveztem, sok hasznosítható tapasztalatot osztottunk meg fővárosi és vidéki kollégáimmal.
Andrási Katalin, Budapest

Érdekes kérdéseket feszegetett az egyesület őszi konferenciája.
Megérne ugyan egy elemzést, hogy miért alig száz embert (a házi gyermekorvosok hét százalékát) érdekel csak egy olyan rendezvény, ami immár 24 éve egyedüli összejövetelként tűzi napirendjére működési gondjaink megoldását.
Néhány válaszlehetőség kapásból adódik. Pl. belefáradtunk már abba, hogy húsz éve érdemi válasz nélkül szajkózzuk a bajokat. Hogy a hatvan körüli többség nem foglalkozik már azzal, hogy lesz-e itt 10 vagy 20 év múlva egy őket is érintő reform. Hogy a kevés fiatal még azt hiszi, hogy elég, ha a gyermekgyó­gyászati tudásuk up to date. De az is lehet, hogy a konferencia szervezése rossz, netán a HGYE népszerűsége csökken.
Függetlenül a fentiektől, létünket érintő témákat jártak körül a meglepően jó előadások. Például, hogy csökken az egyéni praxisok szerepe és helyettük a horizontális, illetve vertikális integrációé a jövő, vagy hogy a minisztériumi egyeztetésen már elfogadták a koordinált irányításról, szakmai felügyeletről, szolgáltatásfejlesztésről, hatásköri lista bővítéséről is szóló javaslatokat.
Azt természetesen, hogy a szerteágazó reformlépéseket „átverik-e” az orvosokon, hogy van-e valódi akarat és többletforrás ahhoz, hogy az individuális praxisok helyett csoportokba szervezzék az ellátást, hogy az orvost nem igénylő feladatokat non-doktorokra bízzák, a kompetenciaköröket bővítsék, hogy bizonyos mértékig központosítsák az irányítást, nem tudhatjuk.
Tudhatjuk viszont, hogy az az aktivitás, ami az újszerűen szervezett, jól előkészített szakmai programot kísérte, a kollégák szakmai elköteleződését, hivatástudatát jelzi.
Amit nagy kár volna akár kiégni, akár veszni hagyni!
KF

A Házi Gyermekorvosok Egyesületének
Tiszteletbeli Tagja

kitüntető címet adományozzuk

Dr. Gárdos László
osztályvezető főorvos

részére,

a Házi Gyermekorvosok Egyesülete törekvéseinek támogatásában,
az egész hazai gyermekgyó­gyászat egységének erősítésében kifejtett áldozatos munkájáért. Azért, a véleményünk szerint egyedül helyes szemléletért, amelynek jegyében a kórházi és a területi gyermekorvosi ellátás együttműködését támogatja.

Köszönet a sok-sok szakmai,
szakmapolitikai és emberi
segítségért!

2018. november 23.

Bemutatkozás
A Házi Gyermekorvosok Egyesülete az országban dolgozó 1500 házi gyermekorvos szakmai és érdekérvényesítő szervezete. Minden gyermek számára elérhető korszerű ellátást, megfelelő munkakörülményeket, vonzó életpályát biztosító gyermekorvosi alapellátásért küzdünk. Kapcsolatban állunk a gyermekgyógyászat és az alapellátás irányító testületeivel, intézményeivel, az egészségügyi kormányzattal, nemzetközi szervezetek aktív tagjai vagyunk.
Rendezvényeink
Vakcina Akadémia - Debrecen
2019. szeptember 6.

Aquaticum Debrecen Termál and Wellness Hotel****
4032 Debrecen, Nagyerdei park 1



Gyermek-gasztroenterológia az alapellátásban - Miskolc
2019. november 9.

Gyermek-gasztroenterológia az alapellátásban - Miskolc
MVHR Egyesülés, Miskolc Baross Gábor utca 17.



XXV. Őszi konferencia - 2019.
2019. november 22-23.

HGYE - XXV. Őszi Konferencia

Danubius Hotel Hélia
1133 Budapest, Kárpát u. 62-64.

Kiemelt partnereink
Házi Gyermekorvosi Szekció
Gyermekegészségügyi Információs Magazin Szülőknek GyermekLét – A Házi Gyermekorvosok Egyesülete tájékoztató elektronikus kiadványa.
Gyermekorvos továbbképzés
Első 1000 nap program
Hungarian Primary Care Pediatricians Clinical Research Network