1. Főoldal
2. Hírvivő
3. Felesleges eljárások a gyermekgyógyászatban – Válassz okosan!

Felesleges eljárások a gyermekgyógyászatban – Válassz okosan!

2010-ben dr. Howard Brody a New England Journal of Medicine-ben megjelent cikkében arra kérte a különféle orvosi szakmák képviselőit, hogy nevezzenek meg öt olyan vizsgálatot és kezelést, amelyet túl gyakran használnak, anélkül, hogy az a beteg javát szolgálná. A kezdeményezés – amely kampány formáját öltötte – komoly visszhangot keltett, egyre több szakma tett közzé ilyen listát, és jelenleg már hetvennél több specialitás mintegy egymillió képviselője, a világ számos országából vesz részt benne.

Az „Válassz okosan!” kampány célja, hogy az orvosok és betegek közötti párbeszédet segítse úgy, hogy annak eredményeképpen együt­tesen válasszanak olyan ellátást, amely:
• tényekre alapozott
• nem ismétel már elvégzett
vizsgálatokat
• nem ártalmas
• valóban szükséges
A kampány során a nemzeti orvostudományi társaságok arra kérték tagjaikat, hogy saját területükön vizsgálják meg, melyek azok a tesztek és eljárások, amelyek szükségessége kérdéses. A felhívás után egy specialitásokhoz kötött lista készült, amelynek címe durva megközelítésben „Azokról a dolgokról, amelyeket az orvosok és betegek jogosan kérdőjeleznek meg”. Annak érdekében, hogy a betegek elősegítsék orvosaikkal az ezzel kapcsolatos párbeszéd kialakulását, a fenti szükségtelen vizsgálatokat és beavatkozásokat leíró lista alapján betegbarát ismertetőket állítottak össze.
Ez a lista természetesen nem kő­be vésett, hiszen minden beteg különbözik a másiktól, célja csupán az, hogy orvos és betege közösen dönthessen a tennivalókról.

A gyermekgyógyászat területéről néhány
fontosabb megállapítás:
Antibiotikum adása szükségtelen vírusinfekció esetén (si­nu­sitis, pharyngitis, bronchitis, bron­chiolitis). (IDSA – Infectious Diseases Society of America)
Antibiotikum adása nem szükséges felső légúti hurut (nátha, köhögés és torokfájás) esetén, kivéve, ha bakte­riális sinusitis vagy egy Strep­to­coc­cus A-infekció kritériumai fennállnak. A felső légúti hurutok leg­­­­na­gyobb részét vírusok okozzák. Ezek a leggyakoribb gyermekkori fer­tő­zések, és antibiotikus kezelés legtöbb esetben ilyen okból történik. Úgy becsülik, hogy a felső légúti hurut esetén az antibiotikumok több mint felét szükségtelenül alkalmazzák, feleslegesen növelve az egészségügyi kiadásokat, mellékhatások kockázatával, és fokozva az antibiotikum-rezisztencia kialakulásának esélyét.
Köhögéscsillapítókat és megfázás elleni szereket ne adjunk
fiatal gyermekek felső légúti megbe­tegedése ese­­tén. (AAP – Ame­rican Academy of Pediatrics)
A vizsgálatok kimutatták, hogy a köhögéscsillapítók és a megfázás elleni szerek alig hatásosak, de súlyos mellékhatásaik lehetnek. Ezek a gyógyszerek általában több komponensből állnak, együttes alkalmazásuk esetén – ami gyakran előfordul – túladagolást, mérgezést okozhatnak.


Nincs szükség azonnali CT-re a fejet ért kisebb trauma esetén. Klinikai megfigyelés és a PECARN (Pediatric Emergency Care App­lied Research Network) kritériumai elegendők annak eldöntésére, hogy szükséges-e a to­­vábbi-
­akban radiológiai vizsgálat. (AAP)
Kisebb, fejet ért trauma nagyon gyakori gyermekeknél. A sürgősségi osztályokra ilyen sérüléssel kerülő gyermekek felénél CT-vizsgálat történik, ezek nagy része szükségtelen. A felesleges radiológiai vizsgálatok növelik a későbbi daganatok kialakulásának esélyét, különösen gyermekeknél, akiknek központi idegrendszere az ionizáló sugárzásra fo­­ko­-
zottan érzékeny. Ezek a felesleges vizsgálatok nagyon megterhelik az egészségügyi költségvetést is.
A klinikai megfigyelés sok esetben feleslegessé teszi a CT-vizsgálatot.
Nem kell CT vagy MR egyszerű lázgörcsnél. (AAP)
A CT és MRI egyszerű lázgörcs esetén nem ad semmilyen értékelhető információt és nem segíti a terápia megválasztását sem. A CT növeli a későbbi tumor kialakulásának esélyét, a költséges MRI-vizsgálat elvégzéséhez pedig sokszor altatás szükséges.
A savtermelést és a gyomor-bél rendszer motilitását csökkentő szereket ne használjuk olyan fiziológiás reflux esetén, amely nem okoz panaszokat és nem befolyásolja a gyermek fejlődését. (AAP)
A fiziológiás refluxnak ritkán van a későbbiekben következménye. Nincs arra megbízható adat, hogy a savtermelést csökkentők vagy motilitást gátló szerek ezeket a ritka következményeket kivédenék. Ugyancsak nincs szükség fiziológiás reflux esetén radiológiai vizsgálatra. A szülőket meg kell nyugtatni, hogy a fiziológiás reflux, a „bukás” a bepiszkolódott ruhán kívül más kellemetlenséget nem okoz. Természetesen, ha növekedési visszamaradás alakul ki vagy súlyos légzőszervi tünetek jelennek meg, további vizsgálatok indokoltak.
Aszimptomatikus bacteriuria esetén ismételt tenyésztés sem diagnosztikai, sem terápiás célból nem ajánlott. (AAP)
Az aszimptomatikus bacteriuria nem igényel kezelést, ezért, ha nincs panasz, tenyésztés sem szükséges.
A tenyésztés sokszor fals pozitív vagy fals negatív eredményt ad és persze drága is. Az aszimptomatikus bacte­riuria antibiotikus kezelése csak árthat, fokozza az antibiotikum-rezisztens egyéb kórokozókkal való in­fek­ciók kialakulásának esélyét. Ennek következtében nő a közösségben az antibiotikum-használat, és felesleges kép­alkotó vizsgálatokhoz vezet.
Az apnoe-monitorok rutinszerű használata nem indokolt a hirtelen csecsemőhalál megelőzése céljából. (AAP)
Nincs rá adat, hogy az apnoe-monitorok használata csökkentené a SIDS (hirtelen csecsemőhalál) kockázatát. Csak olyan esetben indokolt a használata, ha komoly esély van apnoe vagy cardiovascularis esemény bekövetkeztére a kórházból való távozás után.