Félemelet

Egy lehetséges ellátási modell az alapellátás és a sürgősségi osztály között
Sankrithi, Usha et al. Pediatric Urgent Care—New and Evolving Paradigms of Acute Care. Pediatric Clinics 2018, Volume 65, Issue 6, 1257 – 1268
Sürgős gyermekellátás – az akut ellátás egy új és fejlődő paradigmája címmel figyelemreméltó közlemény látott napvilágot a Pediatric Clinics című, az Egyesült Államokban kéthavonta megjelenő, magas impakt faktorral rendelkező tematikus folyóirat legfrissebb számában, amely teljes terjedelmében a gyermek-sürgősségi ellátás aktualitásaival foglalkozik.


A sürgős gyermekellátó ambulanciák rendszere (angolul pediatric urgent care, amely nem egyenlő az emergency department kifejezéssel, de magyarra nehezen fordítható a különbség) az alapellátás és a sürgősségi osztályok közé ékelődő ellátási forma, amely elsősorban ügyeleti órákban, délután és hétvégeken, de sok helyen napi 12 órában, önálló ambulanciaként ún. „walk-in” rendszerben, beutaló nélkül vehető igénybe. Egy-egy ilyen ambulancián több jól képzett, gyakorlott, általában sürgősségi licencvizsgával is rendelkező gyermekgyógyász dolgozik párhuzamosan. Elsősorban egyszerűbb, osztályos felvételt nem igénylő eseteket fogadnak, de emellett vakcinálást, illetve bizonyos prevenciós feladatokat is ellátnak. Ha a hazai ellátási rendszerben szeretnénk elhelyezni ezt a modellt, leginkább egy emelt szintű, nappali gyermekorvosi ügyelethez hasonlíthatnánk. Emelt szintű, mert felszereltség, műszerezettség, szakápolók, infrastruktúra tekintetében nem a jelenlegi magyar háziorvosi ügyeletekre emlékeztet. A „point of care” diagnosztika, az ultrahang, a laborautomata, a mikrobiológiai gyors diagnosztika rendelkezésre áll, de nincs speciális, kórházi, intenzív vagy sürgősségi osztályos hátteret igénylő diagnosztikus lehetőség.
Mindez azért lehet a hazai gyermek alapellátók számára is érdekes, mert egyfajta modellként szolgálhat azoknak a házi gyermekorvosoknak, akik úgy érzik, hogy jelenleg nem képesek képzettségüknek, szaktudásuknak, hivatásuk minőségi követelményeinek megfelelő munkát végezni a praxisukban. Ezeket a kollégákat nemegyszer éri az a vád, hogy „kis kórházat” csinálnak a házi gyermekorvosi rendelőikből. A HGYE ugyan évek óta hangoztatja a kompetenciabővítéssel és a praxisok összevonásával kapcsolatos nézeteit, de ez a politikai döntéshozók részéről mindeddig nem talált meghallgatásra. Sem a praxisközösségeket, csoportpraxisokat majdan kiszolgálni képes infrastruktúra kiépítése, sem a megfelelő szakasszisztencia képzése, sem pedig a szükséges szabályozás és ehhez alkalmazkodó finanszírozás területén nem látszik semmilyen elmozdulás.
Alapvető paradigmaváltás nélkül pedig a jelenlegi rendszer 10 éven belül nem lesz képes ellátni a teljes gyermekpopulációt. Utánpótlás hiányában az egyre kisebb számú és nagyobb méretű, lufiként duzzadó szóló praxisok egy idő után nem lesznek már elláthatók.
A náthás, köhögős, szúnyogcsípett, vagy gyermekközösségből történő hiányzás igazolásáért jelentkező gyermekek tömege jelenleg megbénítja a házi gyermekorvosi rendeléseket. Ha szakmai igény volna is, elegendő idő már nem jut arra, hogy CRP-t, vérképet, vizeletet, strep-tesztet nézzünk, az ultrahang diagnosztikáról nem is beszélve, inhalátort, Proetz-kezelést alkalmazzunk, sebet varrjunk, kamaszokkal beszélgessünk, oltást visszautasítókat győzzünk meg, és egyéb prevenciós vagy szociálpediátriai munkát végezzünk, asztmásokat gondozzunk. Sokkal több olyan akut beteget is meggyógyíthatnánk azok közül, akiket most egyszerűen továbbküldünk, ha nem napi két órában kellene 60 gyereket ellátnunk, hanem 4 órában 10–15-öt, akik azonban valóban azt a tudást és gyakorlatot igénylik, amit mi nyújtani képesek vagyunk, amit tanultunk és amihez valóban értünk. A jelenlegi rendszerben azonban minderre alig van lehetőség, és ez sajnos a szülők és a kollégák számára egyaránt hivatásunk értékvesztését is maga után vonja.
A fokozatos kivéreztetés végén történő összeomlás helyett vállalható és kivitelezhető alternatívát, „menekülő útvonalat” jelentene egy olyan emelt szintű nappali gyermekügyeleti/ambuláns (nevezzük bárhogy) rendszer, ahol esetleg sürgősségi licencvizsgával rendelkező, tapasztalt gyermekorvosok dolgoznának. Ezek az ambulanciák 4–6 jelenlegi gyermekkörzet területét is le tudnák fedni, amire egy mai házi gyermekorvosi praxis nem alkalmas, szükség esetén akár a térségi szakorvosi rendelőintézetekben is tudnának működni. Több gyermekgyógyász dolgozna együtt, így napközben hosszabb elérhetőség volna biztosítható. Az emelt szintű betegellátást magasabb szintű felszereltség és kompetencia biztosítaná. A szakellátást nem igénylő eseteket egy triázs rendszer szűrné ki, ezeket egy megfelelően képzett, alapellátó szakasszisztens vagy családorvos látná el. Ez a trend egyébként egész Európában egyre egyértelműbben látszik körvonalazódni.
A rendelőjükben „kis kórházat” üzemeltető kollégák számára jelenleg a magánellátás jelenti az egyetlen kiutat. Egy biztosítási rendszerben finanszírozott, a mai magánellátás színvonalán működő gyermekgyógyászati szakellátás ugyanakkor állami szinten is megoldás lehet. Az alapellátás és a sürgősségi osztály közötti, és így mindkettőt részben tehermentesítő, ugyanakkor a jelenleginél több gyermekgyógyász szakorvos rendszerbe állítását sem igénylő „urgent pediatric clinic” tehát egy megfontolás­-
ra, tanulmányozásra érdemes paradigma, akár egy magánbiztosítás alapú, akár egy állami finanszírozásra épülő ellátórendszerben gondolkodunk. Demagógnak tűnő kérdés, de végül kik járnának jobban akkor, ha a kényszer szülte megoldások helyett előre átgondolt, megtervezett, rendszerre optimalizált megoldások születnének? A gyerekek biztosan, de a gyerekorvosok is. Melyik is az az egyesület, aminek ez a jelmondata, hogy: a gyermekekért, a gyermekorvosokért?

Kovács Ákos

További tájékozódáshoz:
A Sürgős Gyermekellátás Társaság honlapja:
https://www.urgentcarepeds.org/
Mit jelent a sürgős gyermekellátás:
https://www.solvhealth.com/faq/what-is-pediatric-urgent-care
https://childrensurgent.com/in-the-news/pediatric-urgent-care-a-new-and-needed-concept/

Egyesületünket a Nemzeti Együttműködési Alap támogatja.
Bemutatkozás
A Házi Gyermekorvosok Egyesülete az országban dolgozó 1500 házi gyermekorvos szakmai és érdekérvényesítő szervezete. Minden gyermek számára elérhető korszerű ellátást, megfelelő munkakörülményeket, vonzó életpályát biztosító gyermekorvosi alapellátásért küzdünk. Kapcsolatban állunk a gyermekgyógyászat és az alapellátás irányító testületeivel, intézményeivel, az egészségügyi kormányzattal, nemzetközi szervezetek aktív tagjai vagyunk.
Rendezvényeink
Kávészünet konferencia - Nyugodtabb vizeken!
2024. május 2-5.

2024. május 2-5. között kerül megrendezésre a HGYE Kávészünet konferenciája, Siófokon.

Kiemelt partnereink
EESZT
Gyermekorvos továbbképzés
Első 1000 nap program
Hungarian Primary Care Pediatricians Clinical Research Network
Observer | Tradíció és Innováció